Új árverési, végrehajtási szabályok kialakításán dolgozik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) – tudtuk meg a szaktárcától. A KIM közlése szerint a jogszabály tervezetét az ősz folyamán tárgyalja meg a kormány, s a javaslat az előttünk álló hónapokban az Országgyűlés asztalára kerül. A minisztérium jelenleg az elmúlt időszak tapasztalatait összegzi, és ezek alapján határozza meg, mely szabályok szorulnak módosításra.
Mint megtudtuk, az árveréseket kiemelten fontos kérdéskörnek tekinti a szaktárca, s olyan rendelkezések kialakítására törekszik, amelyek alkalmasak a napjainkban komoly gondot okozó licitálási csalások visszaszorítására.
Az árverési hiénák száműzését nevezte az egyik legfontosabb feladatnak az új passzusok kimunkálásához szakmai segítséget nyújtó Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke is. Krejniker Miklós lapunknak úgy fogalmazott: a végrehajtási csalások felszámolását az árverések teljes elektronizálása segíthetné elő. A kamarai vezető ismertette, milyen előnyökkel járna az elképzelés megvalósítása. A mostani szabályok szerint az adósok vagyontárgyait két szakaszból álló eljárásban verik dobra. Az értékeket – első lépésként – meghirdetik a világhálón, ahol az érdeklődök anonim módon tehetik meg licitjeiket. A névtelenség elvileg azt szolgálja, hogy a kikiáltott ingatlant, ingóságot megszerezni kívánó kétes elemek ne befolyásolhassák a többi vevőjelöltet.
*
Ám az elektronikus licitet – az eljárás második lépéseként – hagyományos árverés követi, vagyis a vásárlók személyesen tehetnek ajánlatot.
Ennél a pontnál azonban – éppen a személyes jelenlét miatt – mód nyílik arra, hogy az árverési csalók beavatkozzanak a folyamatokba: lenyomják az árat és elriasszák az érdeklődőket. A kamarai vezető felidézte, hogy a két árverési módszer ötvözéséről az előző kormányok idején született jogszabály. A visszaélésre lehetőséget adó hagyományos licitálást akkor arra hivatkozva hagyták meg, hogy azok is részt vehessenek az árveréseken, akiknek nincs számítógépük. – Mára bebizonyosodott, hogy a vegyes rendszer nem oldja meg a gondokat, sőt, jóformán több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt – fogalmazott Krejniker Miklós. Az elnök – a jogalkotás eddigi történései alapján – nagy esélyt lát arra, hogy a szaktárca változtat az árverések mostani menetén, s a második, személyes licitálást lehetővé tevő szakaszt eltörli. Így a jövőben kizárólag elektronikus úton kellene az ajánlatokat megtenni. A végrehajtók vezetője szerint ez a változtatás sokat segítene az adósok helyzetén, hiszen érezhetően több folyna be a licitálásokon, azaz nagyobb összegért találnának gazdára a meghirdetett vagyontárgyak. A minisztérium ezzel kapcsolatban egyelőre annyit közölt: értékelik az elektronikus árverési rendszer működésével kapcsolatos tapasztalatokat.
A tárca a visszaélések mérséklése mellett az árverések gyorsítását is szem előtt tartja. – A végrehajtások idejét például a jogorvoslati rendszer módosításával rövidíthetnék – véli Krejniker Miklós. A kamarai vezető közölte: manapság az eljárás szereplői jogorvoslati beadvánnyal, úgynevezett ellentmondás előterjesztésével a végrehajtás több pontján is megakaszthatják a folyamatot. – Az eredetileg az adósok védelmét szolgáló lehetőséggel azonban sokan visszaélnek, s kizárólag a végrehajtás idejének elhúzása miatt fordulnak a bírósághoz – mondta a kamarai vezető. Szerinte ennek úgy lehetne gátat szabni, ha illetékfizetéshez kötnék az ellentmondások előterjesztését. – Az elnök – a kodifikáció jelenlegi állása alapján – úgy látja: a módszer könnyen bekerülhet a végleges javaslatok közé.
A végrehajtás egyszerűsítésének és gyorsításának célkitűzéseit a tavasszal bejelentett Széll Kálmán-terv határozta meg. A jelenleginél átláthatóbb és ésszerűbb rendelkezések a honi vállalkozások boldogulását és a jogkövető hitelezők érdekérvényesítését hivatottak elősegíteni.
origo.hu
Életveszélybe került több katasztrófaturista a Dunakanyarban - videó
