Zsoldosokkal a kalózok ellen

Évente több mint ezerhétszáz német zászló alatt futó hajó szeli át az Ádeni-öblöt és teszi ki magát a szomáliai kalózok támadásának. A tengeri rablók visszaverésének egyik hatékony receptje: jól fizetett zsoldosokra bízni az elhárítás feladatát. A megoldás azonnal elvi vitákat gerjesztett Németországban.

Stefan Lázár
2011. 09. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szomália rajtbázist és menedéket nyújt a gyors rohamcsónakokkal és automata fegyverekkel támadó kalózoknak, akik azután milliós váltságdíjak ellenében hajlandók csak szabadjára engedni foglyaikat és zsákmányukat. Sikeresen végrehajtott akcióik 2008 óta huszonhárommillió euróval károsították meg a német hajózási vállalatokat, amelyek elégedetlenek a nemzetközi hadihajók által garantált biztonsággal, s azon gondolkodnak, hogy hajóikra jól felfegyverzett zsoldosokat küldenek. A nagy forgalmú kereskedelmi utat használó cégek egyébként már jó ideje követelték a hadsereg vagy a szövetségi rendőrség bevetését. A német belügyminisztérium elutasítja ezt a megoldást a hajózási vállalatok önvédelmi kötelességére és a horribilis költségekre hivatkozva. A kereskedelmi hajók biztonságának érdekében ezerötszáz rendőrt kellene alkalmazni, évi százötvenmillió euró ráfordítással.
Elfogadható megoldásnak számítana zsoldosok bevetése – csakhogy az ellenérvek szerint a hajók fedélzete az óceánok bármelyik pontján német felségterületnek számít, és így ott kizárólag állami irányítás alatt álló intézmények tagjai teljesíthetnek fegyveres szolgálatot. A koalíció kisebbik tagja, a Német Szabaddemokrata Párt parlamenti frakciójának belpolitikai szakértője révén szólalt meg az ügyben. Gisela Piltz szerint „az állam erőszak-monopóliumát nem kérdőjelezhetjük meg azzal, hogy magánszemélynek számító zsoldosok kezébe fegyvereket adunk”.
A szövetségi kormány igyekszik távol tartani magától a felelősséget és inkább verbális ellentámadásba lendült. Érvelése szerint a hajózási társaságok Afrika szarva közelében gondatlanul járnak el, mert nem tesznek eleget a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet tanácsainak, azaz hogy hajóikkal a kalózok veszélyeztette vizeken cikk-cakkban, a lehető legnagyobb sebességgel haladjanak, fedélzeti korlátjaikat pedig szögesdróttal védjék a támadók ellen. Az Angela Merkel vezette kabinet egyik szóvivője szerint a német hajók húsz százaléka nem tartja be ezeket a tanácsokat, kapitányaik ugyanis mindenekelőtt üzemanyagot és időt akarnak megtakarítani.
Hans-Joachim Otto államtikár, a kormány tengerforgalmi koordinátora egyelőre csak vizsgálja a zsoldosok bevetésének lehetőségeit, a tartományi belügyminiszterek pedig egy munkacsoportot bíztak meg a kalóztámadások ügyének tanulmányozásával. Döntés várhatóan csak az év végén születik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.