Lattmann Tamás szerint így csak akkor lenne miről beszélni, ha a hadsereg ténylegesen erőszakot alkalmazna a migránsokkal szemben. Azonban még így sem biztos, hogy ezzel emberiesség elleni bűncselekményt valósítanának meg. Ha például tűzparancsot adnának ki a katonáknak – ami a nemzetközi jogász szerint kizárt –, akkor Magyarország mindenképpen köteles lenne kivizsgálni az esetet és megállapítani az elkövető felelősségét, a nemzetközi fórum pedig csak akkor járhatna el, ha az ország erre nem képes vagy nem hajlandó.
„Amennyiben Magyarország egy ilyen cselekményt megfelelő módon kivizsgálna, az a Nemzetközi Büntetőbíróság lehetséges eljárását teljes mértékben kizárná” – hangsúlyozta Lattmann.
A szakember példaként említette azt az esetet, ahol civilekre lőnének a határon. Véleménye szerint ezzel szinte biztosan nem valósulna meg az emberiesség elleni bűncselekmény, amennyiben nincs mögötte olyan szándék, hogy szándékosan civileket öljenek meg csak azért, mert ők az országba akarnak jönni. Így az emberiesség elleni bűncselekmény tényállási elemeibe nem férne bele az eset.
Lattmann Tamás emlékeztetett arra is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének jelenlegi értelmezési gyakorlata az elkövetett jogsértések esetében nagyobb jelentőséget igényel ahhoz, hogy az kiváltsa a bíróság eljárását. Így van egy „mennyiségi feltétel”, ami azt jelenti, hogy egy-két lövöldözés miatt nem fognak eljárást indítani Hágában, ahogy a bíróság ügyésze emiatt nem indított eljárást a 2009-es, Izrael és Törökország között komoly konfliktust keltő Mavi Marmara tengeri incidens ügyében sem. Az ügyészi hivatal álláspontja szerint a kilenc áldozat nem jelentett elég „súlyos” sérelmet, igaz ezt elég komoly kritikák érték utólag – tette hozzá a szakember.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!