Különös nyilatkozatot tett hétfőn Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke. A Gyurcsány-párt politikusa azzal fenyegette meg a miniszterelnököt, hogy amennyiben a magyar parlament a héten elfogadja a hadsereg bevetéséről szóló törvényjavaslatot, akkor a DK a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul. Molnár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, ha a kormány valóban a hadsereget kívánja bevetni ártatlan emberek ellen, akkor Orbán Viktor emberiesség elleni bűntettet követ el.
A DK politikusa – idézve a hágai bíróság statútumát – kifejtette, ha civil embereket ölnek meg, vagy fegyverrel támadnak rájuk, bebörtönzik őket, illetve fizikai szabadságukat oly módon vonják meg, amely nemzetközi szerződésekbe ütközik, vagy a civilekkel szemben a katonaság testi vagy lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó cselekményt követ el, akkor ezzel kimerítik az emberiesség elleni büntettet.
Nemzetközi példákat hozva Molnár Csaba elmondta, a hágai bíróságon jelenleg is vizsgálati szakaszban van az ausztrál miniszterelnök ellen tett feljelentés az ottani menekülthelyzet miatt. „Ha Orbán Viktor megteszi azt, amivel most fenyegetőzik”, és a civilekkel szemben fegyverrel támad, „akkor szégyen szemre Milosevics, Karadzsics és Seselj után egy magyar miniszterelnök is a vádlottak padján fog ülni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon” – mondta a DK ügyvezető alelnöke.
Portálunk megkeresésére Lattmann Tamás egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója elmondta: több jogi probléma is van a kezdeményezéssel, amelyek miatt a DK feljelentését bizonyosan vissza fogják dobni.
Először is, Molnár nyilatkozatából az volt kiolvasható, hogy emberiesség elleni bűntett miatt akarnak feljelentést tenni. Ez azért problémás, mert amíg nem történik semmilyen bűncselekmény, addig nincs alapja a feljelentésnek. Mint a szakember rámutatott, önmagában az a tény, hogy a kormány megteremtené a honvédség bevetésének lehetőségét, még nem valósítja meg ezt a bűncselekményt. Amennyiben a fegyveres erő tagjai felsőbb parancsra, egy szervezett politika részeként nyitnának tüzet ártatlan civilekre, azt lehetne ekként értelmezni, de önmagában a fegyveres erő feladatba állítását még akkor sem, ha annak jelenlegi módját egyébként ő maga is alkotmányellenesnek tartja.