Különös nyilatkozatot tett hétfőn Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke. A Gyurcsány-párt politikusa azzal fenyegette meg a miniszterelnököt, hogy amennyiben a magyar parlament a héten elfogadja a hadsereg bevetéséről szóló törvényjavaslatot, akkor a DK a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordul. Molnár a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, ha a kormány valóban a hadsereget kívánja bevetni ártatlan emberek ellen, akkor Orbán Viktor emberiesség elleni bűntettet követ el.
A DK politikusa – idézve a hágai bíróság statútumát – kifejtette, ha civil embereket ölnek meg, vagy fegyverrel támadnak rájuk, bebörtönzik őket, illetve fizikai szabadságukat oly módon vonják meg, amely nemzetközi szerződésekbe ütközik, vagy a civilekkel szemben a katonaság testi vagy lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó cselekményt követ el, akkor ezzel kimerítik az emberiesség elleni büntettet.
Nemzetközi példákat hozva Molnár Csaba elmondta, a hágai bíróságon jelenleg is vizsgálati szakaszban van az ausztrál miniszterelnök ellen tett feljelentés az ottani menekülthelyzet miatt. „Ha Orbán Viktor megteszi azt, amivel most fenyegetőzik”, és a civilekkel szemben fegyverrel támad, „akkor szégyen szemre Milosevics, Karadzsics és Seselj után egy magyar miniszterelnök is a vádlottak padján fog ülni a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon” – mondta a DK ügyvezető alelnöke.
Portálunk megkeresésére Lattmann Tamás egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jogi tanszékének oktatója elmondta: több jogi probléma is van a kezdeményezéssel, amelyek miatt a DK feljelentését bizonyosan vissza fogják dobni.
Először is, Molnár nyilatkozatából az volt kiolvasható, hogy emberiesség elleni bűntett miatt akarnak feljelentést tenni. Ez azért problémás, mert amíg nem történik semmilyen bűncselekmény, addig nincs alapja a feljelentésnek. Mint a szakember rámutatott, önmagában az a tény, hogy a kormány megteremtené a honvédség bevetésének lehetőségét, még nem valósítja meg ezt a bűncselekményt. Amennyiben a fegyveres erő tagjai felsőbb parancsra, egy szervezett politika részeként nyitnának tüzet ártatlan civilekre, azt lehetne ekként értelmezni, de önmagában a fegyveres erő feladatba állítását még akkor sem, ha annak jelenlegi módját egyébként ő maga is alkotmányellenesnek tartja.
Lattmann Tamás szerint így csak akkor lenne miről beszélni, ha a hadsereg ténylegesen erőszakot alkalmazna a migránsokkal szemben. Azonban még így sem biztos, hogy ezzel emberiesség elleni bűncselekményt valósítanának meg. Ha például tűzparancsot adnának ki a katonáknak – ami a nemzetközi jogász szerint kizárt –, akkor Magyarország mindenképpen köteles lenne kivizsgálni az esetet és megállapítani az elkövető felelősségét, a nemzetközi fórum pedig csak akkor járhatna el, ha az ország erre nem képes vagy nem hajlandó.
„Amennyiben Magyarország egy ilyen cselekményt megfelelő módon kivizsgálna, az a Nemzetközi Büntetőbíróság lehetséges eljárását teljes mértékben kizárná” – hangsúlyozta Lattmann.
A szakember példaként említette azt az esetet, ahol civilekre lőnének a határon. Véleménye szerint ezzel szinte biztosan nem valósulna meg az emberiesség elleni bűncselekmény, amennyiben nincs mögötte olyan szándék, hogy szándékosan civileket öljenek meg csak azért, mert ők az országba akarnak jönni. Így az emberiesség elleni bűncselekmény tényállási elemeibe nem férne bele az eset.
Lattmann Tamás emlékeztetett arra is, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészének jelenlegi értelmezési gyakorlata az elkövetett jogsértések esetében nagyobb jelentőséget igényel ahhoz, hogy az kiváltsa a bíróság eljárását. Így van egy „mennyiségi feltétel”, ami azt jelenti, hogy egy-két lövöldözés miatt nem fognak eljárást indítani Hágában, ahogy a bíróság ügyésze emiatt nem indított eljárást a 2009-es, Izrael és Törökország között komoly konfliktust keltő Mavi Marmara tengeri incidens ügyében sem. Az ügyészi hivatal álláspontja szerint a kilenc áldozat nem jelentett elég „súlyos” sérelmet, igaz ezt elég komoly kritikák érték utólag – tette hozzá a szakember.
Mindezeken túl a Gyurcsány-párt nyilatkozatában számos olyan elem van, amelyet jó esetben tárgyi tévedésként, rossz esetben csak szándékos csúsztatásnak értelmezhetünk. Így például Molnár Csaba felsorolta, hogy milyen emberek ültek már a hágai bíróság előtt. Azonban itt összekeverték egymással a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot és a szintén Hágában lévő Jugoszlávia-törvényszéket – mondta el Lattmann Tamás.
A DK-s politikus azonban itt nem állt meg, és azt állította, hogy a hágai bíróságon jelenleg is vizsgálati szakaszban van az ausztrál miniszterelnök ellen tett feljelentés az ottani menekülthelyzet miatt. Portálunk kérésére a szakember áttekintette a nemzetközi büntetőbíróság honlapját, ahol sem az előzetes vizsgálatok, sem pedig folyamatban lévő büntetőeljárások között nem találta meg ezt az esetet. Így Lattmann Tamás azt valószínűsíti, hogy a DK munkatársai olvashattak egy feljelentésről, és azt úgy értelmezték, hogy ezzel az ügy vizsgálati szakaszba is került, pedig egyáltalán nem biztos, hogy egy ilyen feljelentéssel a törvényszék foglalkozna.
„Mindezek fényében a magyar miniszterelnök feljelentése nem más, mint egy politikai kommunikációs fogás, ezt nyugodt szívvel állíthatom” – tette hozzá a szakember.
