Továbbra is pusztul Mészáros Lőrincék semmibe vezető kerékpárútja

A milliárdos projekthez tartozó kalandparkot egy év alatt csak ketten látogatták meg, de nem zárhatják be.

Megkérdeztük Hatvan polgármesterét, a helyi Fideszből tavaly kizárt Horváth Richárdot is a beruházás eredményéről. Horváth egyébként azután távozott a kormánypártból, hogy a város korábbi polgármesterével, a most a fejlesztési minisztérium államtitkáraként dolgozó Szabó Zsolttal – aki az útépítés idején vezette Hatvant – feloldhatatlan vitája volt. Az önkormányzat válaszában kiemelte, a Duna Aszfalt Kft. vállalta, hogy az újabb úthibákat idén novemberig kijavítja. Hozzátették, arról nincsenek adataik, hányan használják a létesítményt.

Pedig az útvonal kihasználtsága a jelek szerint nem túl nagy. Ottjártunkkor a kissé borús, de esőmentes, kellemes időben 3 óra alatt 14 kerékpárost és 2 futót számoltunk meg. Bár a projekt leírása szerint a kerékpárút egyik fő célja a falusi turizmus fejlesztése volt, egy Hatvanból a bicikliút feléig eltekerő, majd onnan visszaforduló középkorú pártól megtudtuk: szívesen elmennének Boldogra vagy tovább, ha tudnának. Az út mentén ráadásul egyetlen pihenőhelyet találni: két darab asztalt padokkal, ivókút és árnyék nélkül a tűző napon, két nejlonzsák szeméttel. A pár női tagja tanárként dolgozik, ő elmondta, a Hatvanban tanuló gyerekek inkább busszal utaznak reggelente a városba.

A kerékpárút hatvani végénél lévő Kerékpáros Kalandparkban viszont egyetlen kerékpárost sem láttunk vasárnap, pedig nyitva volt. Egy közeli fabódé mellett parkoló autóban ült az illetékes, aki beengedheti a kerekezőket. Ezért cserébe csak egy regisztrációs űrlapot kell kitölteni, amiben a belépő vállalja, hogy saját felelősségre használja az egyébként enyészetnek indult, fadeszkákból összekalapált, védőháló nélküli pályát. Az óvatosság nem véletlen, két éve ugyanis egy profi kerékpáros a gerincét törte a pályán egy reklámfilm forgatása alatt.

A 2015. júniusi átadás óta, két év alatt összesen 39-en használták a kalandparkot – derült ki a hatvani önkormányzat válaszából, akik 2016 szeptemberében az Átlátszónak még 37 látogatóról számoltak be. Vagyis egy év alatt mindössze ketten merészkedtek a pályára, ami az önkormányzat szerint egyáltalán nem balesetveszélyes, a gerinctöréses eset pedig a kerékpáros felelőssége volt, mert engedély nélkül, országúti kerékpárral hajtott fel a még át nem adott építési területre. Bezárni azonban nem lehet: mivel a teljes projekt uniós pályázatból valósult meg, a megvalósulás után ötéves fenntartási kötelezettség lépett hatályba. Tehát 2020. június 30-ig bárki megcsodálhatja Hatvanban az uniós pénzégetés mementóját.

Elszórt milliárdok

Folyamatosan önti a pénzt a kormány a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésébe, de utóbbi inkább egy lyukas vödörhöz hasonlít. Magyarország eddigi legdrágább, 424,7 millió forintból készült kerékpároshídját építették fel Budapesten a Rákos-patak fölött az idei vizes vébére, azonban a sportesemény ideje alatt nem lehetett rá biciklivel felhajtani. Ráadásul csak a patak egyik oldalán van bicikliút, a hídon átkelve egy autóparkolóhoz jutunk, illetve 300 méterrel távolabb már van egy másik híd. A 2015 végén Tiszafüreden átadott, csaknem egymilliárd forintból épült Tisza-tavi kerékpáros-kilátóról nemcsak hogy nem lehet rálátni a tóra, de baleset-veszélyessége miatt hosszú ideig zárva volt. Csak ezen a héten a kormány 1,5 milliárd forint elköltéséről döntött a Tisza-tavi kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére, illetve 1 milliárdról egy hortobágyi bicikliút építésére. Egy kormányhatározat szerint 2019-ig 27,2 milliárd forintból 473 kilométernyi kerékpárutat építenének.