Paul Lanzante a hetvenes években alapította meg veteránautók felújításával és szervizelésével, később motorsporttal is foglalkozó vállalkozását, amelynek legnagyobb sikere az 1995-ös LeMans-i 24 órás megnyerése volt, ők indították a McLaren F1 GTR-eket Kokusai Kaihatsu Racing néven. Erre a harminc évvel ezelőtti sikerre emlékeznek a 95-59 elnevezésű autóval, előbbi az év, utóbbi a nyertes autó rajtszáma.
A Lanzante 95-59 alapján az aktuális McLaren karbon platform jelenti, amelyen annyi változtatást hajtanak végre, hogy háromszemélyessé alakítják az utasteret központi vezetőhellyel. Az a Paul Howse a formatervező, aki korábban a McLarennek is dolgozott, például a P1-est és a 720S-t is ő rajzolta meg. A 95-59 karosszériájában légcsatornáknak is sikerült helyet szorítani, amíg az orr megjelenését viszonylag gyorsan véglegesítették, a hátsó résznél tíz különböző javaslatot dolgoztak ki, mire elégedettek voltak a végeredménnyel. A számítógépes tervezés után aztán agyagmodell segítségével készült el a karosszéria. Az utastérrel még nem készültek el a Goodwood FoS-on megtartott premierre, de a külsőhöz hasonlóan látványos kialakítást ígérnek. A kocsi orrában alakítanak ki egy kis rekeszt néhány poggyász számára, de az inkább jelképes méretű lesz.
Megtartják a 4,0 literes V8-as biturbót, amelynek a teljesítményét 850+ LE/880+ Nm-re növelik, pontos számok majd később lesznek, megtartják a hétfokozatú váltót is. A megcélzott saját tömeg 1250 kg a feláras LM30 Pack esetén annak köszönhetően, hogy a lehető legtöbb dolgot – karosszériaelemek, ülésváz – karbonból készítik. Ez a csomag mintegy 20 kg tömegmegtakarítást eredményez kovácsolt alufelni, titánium kipufogórendszer jóvoltából. A 75 literes benzintankkal nyugodtan el lehet indulni hosszabb utakra is. A Lanzante mindössze 59 példányt épít a 95-59 sportkocsiból, amelynek az indulóára adók és egyedi igények nélkül 1 020 000 font, ezzel jóval olcsóbb, mint a McLaren hasonló modelljei.
