Hankook: sikertörténet mellékzöngével?

A Hankook gumigyárról, Veres János üzleti ügyeiről és a Nyíregyház-Debrecen labdarúgó-mérkőzés kapcsán tett rendőri intézkedésekről volt szó többek között az interpellációk órájában hétfőn a parlamentben.

Manninger Jenő (Fidesz) megkérdőjelezte, hogy valóban az évszázad beruházása és hazai sikertörténet a Magyarországon működő Hankook gumiabroncs-gyár. Mint mondta, a 15 milliárd forint állami támogatást, 10 milliárd forint adókedvezményt kapott gyár termékcsaládja sokak által nem elfogadható, a működést környezetvédelmi anomáliák kísérik, és a Hankook kétszer is munkaügyi bírságot kapott. A tigris és a pannon puma jól kijön egymással – hangoztatta, hozzátéve: a szerződést csak bírósági huzavona után hozták nyilvánosságra. Manninger kitért arra, hogy a munkaügyi felügyelet ellenőrzése során kiderült, többen 15-16 órát dolgoztak, és olyan külföldieket is találtak, akiknek nem volt munkavállalási engedélye. A fideszes képviselő arra volt kíváncsi, mi van a miniszterelnök és a gazdasági miniszter azon ígéretével, hogy ha kiderül az első törvénytelenség, akkor a cég nem kapja meg az állami támogatás teljes összegét.

Garamhegyi Ábel, a gazdasági tárca államtitkára válaszában azt mondta, a sikertörténetnek valóban voltak mellékzöngéi, de ezek tudatos politikai zöngék, amelyeket nem szívesen hoznak be egy gazdasági társaság ügyébe. Felhívta a figyelmet arra, hogy a cégnek a támogatás igénylésekor kell megfelelnie minden törvényességi feltételnek, és akkor mindent rendben találtak. Az államtitkár elismerte, hogy voltak munkaügyi szabálytalanságok, de – mint mondta – a cég tanult belőle, együttműködik a hatóságokkal és befizeti a Munkaerőpiaci Alapba azt a büntetést, amit kiszabtak.

Manninger Jenő nem fogadta el az államtitkár válaszát, de az Országgyűlés igen.

Horváth Klára (MSZP) arról kérdezte az önkormányzati minisztérium államtitkárát, milyen helyzetben van a hazai egészségturizmus. Hangsúlyozta: Magyarország gyógyvizeinek kiváló a minősége, és ezen a területen Európa fejlettebb országainak versenytársa kell, hogy legyen. A pályázatokkal létrejövő a beruházások munkahelyeket teremtenének és fejleszthetnek egyes régiókat is, viszont figyelni kell a túlkínálat kialakulására is – tette hozzá.

Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára kiemelte: a nemzeti fejlesztési stratégia egyik fő prioritása az egészségturizmus. Mint mondta, a siker attól is függ, milyen projekteket nyújtanak be a Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira. Az államtitkár jelezte, hogy az egészségturizmus területén ötpárti, konszenzusos stratégia létezik.

A kormánypárti politikus elfogadta Ujhelyi István válaszát.

Lukács Tamás (KDNP) interpellációjában emlékeztetett arra, hogy az őszödi beszédben a miniszterelnök arról beszélt, hogy a legbefolyásosabb lapok főszerkesztőit és vezető publicistáit fel kell készíteni arra, ami következik. Ők a beavatottak, akik ezt elmagyarázzák, mi úgysem érthetjük – fogalmazott, hozzátéve: a kormány pénzt költött a reformok kommunikációjára. Az ellenzéki politikus az kérdezte a kancelláriaminisztertől, hogyan kívánják a közpénzek elköltésénél a véleménynyilvánítás szabadságát, más vélemények azonos súllyal megjelenését, azt, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók eleget tegyenek a pártatlanság, kiegyensúlyozottság követelményének.

Kiss Péter válaszában közölte: nem érti, mi a probléma Gyurcsány Ferenc őszödi mondatával. Véleménye szerint a reformokat el kell magyarázni az embereknek, meg kell ismertetni az álláspontjukat és meg adni nekik a választás szabadságát. Arra költöttek 1 milliárd 700 millió forintot – fejtette ki -, hogy az emberek értsék, hogy a változások nélkülük nem lehetnek tartósak.

Lakács Tamás nem fogadta el a választ, mert szerinte a miniszter egyik kérdésére sem válaszolt, de a képviselők igennel voksoltak.

Pettkó András (MDF) úgy vélekedett: a környezetvédelmi tárcánál megtorpant a korábbi lendület, s ez éppen a jövő évi költségvetés tervezésének időszakára esik. Mint mondta, nem lehet tudni, mi a tartalma a tárca által a nemzeti parkoknál tervezett reformnak, de a természetvédelmi őrszolgálat sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Válaszában Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter azt mondta: a lendület nem tört meg a tárcánál, sőt erősebb, mint korábban. Ezt alátámasztandó közölte: a tárca költségvetési pozíciója 17,4 milliárd forinttal lesz jobb jövőre, mint az idén, s ezt még kiegészítik az EU- források.

A nemzeti parkokkal kapcsolatban a miniszter közölte: nem pusztán a természeti értékek megőrzése a feladat, hanem szeretné, ha a jövőben ezek az egységek minél nyitottabbak lennének, minél többen megismerkedhetnének ezekkel az értékekkel. A természetvédelmi őrszolgálattal kapcsolatban közölte: e téren teljes fordulat lesz, ami azt jelenti, hogy "visszaépítik" a korábbi hálózatot, ami a létszám növelésével jár együtt. Ez a folyamat már megkezdődött – tette hozzá.

Pettkó András a miniszter válaszát nem fogadta el, az Országgyűlés viszont elfogadta.

Kósa Lajos (Fidesz) – utalva a tavaly őszi eseményekre – úgy vélekedett, hogy a rendőrség szerepzavarba került, amit az az intézkedéssor is mutat, amit a közelmúltban a Nyíregyháza-Debrecen labdarúgó mérkőzés előtt és alatt tapasztalni lehetett. A politikus azt kérdezte a rendészeti minisztertől: miért nem lehetett kiemelt biztonsági kockázatú eseménynek minősíteni a labdarúgó mérkőzést? Miért nem lehetett megfelelő megelőző intézkedést tenni? Mint mondta, a rendőrök szakszerűtlen intézkedése megalapozta a szurkolótáborok közötti konfliktus kialakulását.

Juhász Gábor igazságügyi és rendészeti államtitkár válaszában közölte: azt, hogy kiemelt kockázatú legyen-e egy labdarúgó mérkőzés, nem a rendőrség dolga eldönteni. Az államtitkár azt mondta: a rendőrség is megállapította, hogy az intézkedések nem voltak szakszerűek, ám a rendőrök megpróbálták megakadályozni a két szurkolótábor közötti "intenzív" kapcsolatot. Úgy vélekedett: a stadionon belül a rendezők dolga lett volna, hogy a két tábort megfelelően elkülönítsék egymástól. Juhász Gábor közölte: az országos rendőrfőkapitány vizsgálatot rendelt el a szabálytalanságok miatt.

Viszontválaszában Kósa Lajos közölte: ha a rendőrök használják józan eszüket, akkor a történtek elkerülhetőek lettek volna. A politikus nem fogadta el az államtitkár válaszát, az Országgyűlés viszont elfogadta.

Czomba Sándor (Fidesz) a kormány feketegazdaság elleni lépéseiről azt mondta: sok esetben zaklatják a vállalkozásokat. Közölte: a magyar gazdaság vegetál, a vállalkozások termékeiket csak nyomott áron tudják a piacra vinni. Eközben a kormány komoly bírsággal fenyegeti azokat a vállalkozásokat, amelyek valamilyen szabálytalanságot követnek el.

Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter közölte: a kormány komoly lépéseket tett a feketegazdaság elleni küzdelemben, amit a több ellenőrzés is jelez. Hozzátette: figyelni fog arra, hogy ne az adminisztratív hibákért büntessék a vállalkozásokat, hanem az ellenőrök a munkavállalók kiszolgáltatottságát jelentő hiányosságokra figyeljenek. A miniszter hangsúlyozta: mint kormánytagnak és mint vezető szocialista politikusnak fontos a munkavállalók biztonsága, a munkavállalók biztonságáért kell lépéseket tenni.

Czomba Sándor a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban elfogadta.

Balla György (Fidesz) arról beszélt, hogy a Nyírbátori Tésztaipari Kft. – amely Veres János pénzügyminiszter tulajdona – üresen álló 750 négyzetméteres csarnokát egy neves befektető jó pénzért kibérelte. Ez a befektető 5 milliárd forintos állami támogatást kapott egyedi kormánydöntés alapján, amit 260 millió forintos munkahelyteremtő támogatás is kiegészített tavaly ősszel. Hozzátette: a térségben a kis- és középvállalkozások összesen nem kaptak ennyi támogatást. "Miért az adófizetők pénze felhasználásával ügyeskedik saját cége jövedelemszerzésében?" – kérdezte. Veres János közölte: a tatabányai székhelyű társaság több helyszínt is megnézett, és külföldi szakértők döntötték el, hogy ezek közül melyiket bérelje ki a cég. Közölte: e cég terjeszkedése 600 ember foglalkoztatását jelenti. Hozzátette: amióta államtitkár lett, lemondott cégei ügyvezetéséről, így ezekben a tárgyalásokban sem vett részt.

Balla György tipikus új baloldali válasznak minősítette a pénzügyminiszter által elmondottakat. A választ nem fogadta el, ám az Országgyűlés elfogadta.

(mti)