Kirekesztette a kordon a megemlékezőket a Kossuth térről

Katonai tiszteletadással engedték félárbocra az állami lobogót a Kossuth téren, az aradi vértanúkra emlékezve. Az Országház előtti ünnepélyes esemény végére egyre több megemlékezni vágyó jelent meg a téren, azonban nem engedték be őket a kordonon belülre. Példátlan biztonsági intézkedések voltak a Fiumei úti sírkertben is, az állami megemlékezés ideje alatt a Batthyány-mauzóleumhoz a meghívottakon és az újságírókon kívül senkit nem engedtek oda.

Ezután a Fiumei úti sírkertben, a mauzóleumnál a közjogi méltóságok elhelyezték koszorúikat, majd a hivatalos emlékezés-sorozat a Batthyány-örökmécsesnél folytatódott.

Szavukat megszegő politikusokkal nem megyünk semmire

Megosztott nép nem fogja kivívni magának azt, ami megilleti, mint ahogy színüket váltogató, szavukat nap mint nap megszegő politikusokkal sem megyünk semmire – mondta szombaton Aradon Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke. Az aradi vértanúkról megemlékező beszédében kijelentette, hogy a magyar szabadság nem állítható szembe sem a románok, sem más népek szabadságával. A romániai magyaroknak ismét otthonukká kell tenniük Erdélyt, de otthonukká kell tenniük egész Európát is – állapította meg Markó Béla. (Tőkés László református püspököt egyébként kitiltották Aradról.)

Ezernyi kísérletnek vagyunk ma tanúi a nemzet cselekvő egységének megbontására mind Magyarországon, mind Romániában – ezt a gondolatot fejtette ki szombaton Aradon Dávid Ibolya. A Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke délelőtt beszédet mondott az 1848-as tábornokok kivégzésének színhelyén, a Vesztőhelyen. „Október 6-án lehajtott fejjel kell megvallani: a széthúzó nemzet nem a mártírok hagyatékát őrzi” – mondta. Szerinte még mindig nem késő tanulni a történelem hibáiból. II. János Pál pápa szavait idézte: „Meg kell tanulnunk a bátorságot a békességhez”. Az évfordulóról szentmisén is megemlékeztek a Minorita templomban, illetve koszorúzással a Szabadság-szobornál.

A XIX. században többé-kevésbé párhuzamosan próbálták modern nemzetként megfogalmazni magukat a Kárpát-medence nemzetei, de tragikus, hogy e nemzetformáló élmények nem együtt, hanem egymással szemben érték a nemzeteket, ezt használta ki az önkényuralom – fejtette ki Szekeres Imre honvédelmi miniszter szombaton, Aradon elhangzott beszédében. Az aradi vértanúk emlékére szervezett ünnepségen a miniszter emlékeztetett arra, hogy a magyar szabadságért folytatott küzdelmük miatt egykor kivégzett tábornokok több féle nemzetiséget képviseltek. Felhívta a figyelmet: ma Európában a polgárosodás és a gazdasági felemelkedés olyan kézzelfogható lehetőség, amit a kelet-európai nemzetek úgy tudnak a legjobban kihasználni, ha összefognak, ha egymásban nem ellenfelet, hanem partnert keresnek és találnak.

Megemlékeztek a Vajdaságban is

Az 1849-es aradi vértanúkra emlékeztek pénteken este Zomborban a nemzeti gyásznap 158. évfordulója alkalmából. A budapesti Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Szekeres László Alapítvány által támogatott rendezvény az észak-bácskai város Szent Rókus nevét viselő temetőjében kezdődött, ahol a jelenlévők megkoszorúzták az 1848/49-es emlékobeliszket. A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szent György Lovagrend Délvidéki Nagypriorátusa és a zombori Magyar Polgári Kaszinó szervezésében jelen lévő megemlékezők lerótták kegyeletüket a temetőben lévő honvédsíroknál, majd engesztelő gyászmise következett a Szentháromság plébániatemplomban.

A misét követően megkoszorúzták a zombori születésű Schweidel Józsefnek a Magyar Polgári Kaszinó udvarán lévő emlékművét, majd a környékbeli települések magyar művelődési egyesületei szólistáinak, énekcsoportjainak és versmondóinak közreműködésével a kaszinóban megrendezett ünnepi műsor zárta a megemlékezést.

(HírTv, MTI)