Kitelepítettek emlékművét koszorúzta meg Szili a Felvidéken

Félezer helyi és mintegy 100 egykor Magyarországra kitelepített pozsonypüspöki magyar ember jelenlétében koszorúzta meg szombaton az 1960-ban Pozsonyhoz csatolt magyar faluban, Pozsonypüspökin a községből és a szomszédos Szunyogdiból kitelepített magyarok emlékére felszentelt kopjafát Szili Katalin.

Félezer helyi magyar ember és mintegy száz, a II. világháború utáni kényszerű lakosságcsere során Magyarországra telepített család képviselőinek jelenlétében koszorúzta meg szombaton a kitelepítettek emlékére emelt kopjafát a közel negyven éve Pozsonyhoz csatolt magyar faluban, Pozsonypüspökin szombaton Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke és az őt szigorúan magánjellegű látogatására elkísérő öt magyar parlamenti párt egy-egy képviselője, a falu lakossága és a Magyar Koalíció Pártjának vezetői.

A magyar házelnök a Csemadok pozsonypüspöki alapszervezetétől érkezett régebbi meghívásnak tett eleget. Hatvan évvel ezelőtt, a Benes-dekrétumok nyomán bekövetkezett kitelepítések során ebből a faluból 95 magyar családot telepítettek ki Magyarországra, 25 családot pedig csehországi kényszermunkára deportáltak. A közülük még élőket és leszármazottaikat a hatvanadik évforduló okán invitálta haza az egykori szülőfalu, Pozsonypüspöki és a szomszédos Szunyogdi lakossága.

A felvidéki falvakban ezekben a hetekben számos településen emlékeznek meg a szomorú évfordulóról, a legtöbb helyen, a nemzeti gyásznappal egybekötve, az aradi vértanúk emléke előtt is tisztelegtek. Szili Katalin a magyar-szlovák viszonyban előállt fejlemények miatt – a fogadó ország hivatalos politikájának lehetséges félreértéseit, félremagyarázásait kerülendő – sem beszédet nem mondott, és Szlovákia területén a médiának sem nyilatkozott, jóllehet látogatását a média igen nagy érdeklődése kísérte.

Mindez azzal magyarázható, hogy a pozsonyi parlament szeptember 20-án határozatban erősítette meg a kollektív bűnösség elve alapján rendelkező, a magyarok teljes jogfosztását és kitelepítését is törvényesítő Benes-dekrétumokat. Szili lemondta a héten esedékes kassai és sároseperjesi látogatását, ahol szlovák kollégájával, Pavol Paskával is találkozott volna, de erre nem került sor. A dekrétumok újraszentesítése óta elmérgesedett magyar-szlovák kapcsolatok odáig romlottak, hogy a kedden szintén magánlátogatáson Révkomáromban tartózkodó magyar államfő, Sólyom László ellen a szlovák politikai arcvonal egységes hadrendbe állt. Fico kormányfő egyenesen kiutasítással fenyegette meg Sólyom Lászlót, aki mellett viszont otthon álltak ki a magyar pártok és közjogi méltóságok, köztük Szili is.

Megérkezése után Szili Katalin részt vett a pozsonypüspöki Szent Miklós templomban megtartott római katolikus emlékmisén, amelyet a falu szülötte, Koller Gyula pápai prelátus mutatott be. A templomkertben felállított kopjafa leleplezésén és felszentelésén a Csemadok helyi elnöke, Nagy Elza volt a szónok. A kopjafa jelképes közösségformáló és közösséget egybetartó erejéről az ünnepi szónok, a helyi Csemadok-szervezet elnöke azt mondta: „E kopjafával is az elmúlás ellen tiltakozunk. Szeretnénk, ha ez az egyszerű jelkép ki tudná kényszeríteni azt, hogy senki se tulajdoníthasson magának olyan hatalmat, amelynek birtokában azt hiszi, hogy a megtörténteket nem megtörténtekké lehet tenni”, hogy a szomorúságot és a pokoljárás emlékét ki lehet törölni a lelkekből. A Szózat elhangzása után a vendégek és a több száz emlékező a világháborús hősök emlékművénél is koszorúkat helyezett el a nemzeti gyásznap alkalmából.

Délelőtt Pozsonyban, a Kecske-kapui temetőben is megemlékezés volt. A pozsonyi vértanú, Báró Jeszenák János sírjánál Jeszenszky Géza volt külügyminiszter mondott emlékbeszédet. Szili Katalin és a pozsonypüspöki ünneplők a szombati emléknapon megtekintették a Never Again 1945–48 – Soha többé című vándorkiállítást, melynek tablóin évtizedekig levéltárak mélyére rejtett dokumentumok és fényképek idézik föl a felvidéki magyarok egykori pokoljárásának történetét. A magánszemély összegyűjtötte anyagot először tavaly szeptemberben Brüsszelben az Európai Parlament képviselői láthatták. Szili Katalin és az őt elkísérő parlamenti képviselők, Almássy Kornél, Ékes József, Geberle Erzsébet, Géczi József és Rubovszky György a pozsonypüspöki rendezvény záróeseményén, a művelődési házban megtartott emlékesten is részt vettek.

A házelnök „rendkívül felemelőnek és méltóságteljesnek” nevezte a pozsonypüspöki megemlékezést, amelynek díszvendégként azért nem mondott sem beszédet és nem nyilatkozott a médiának sem, mert mindenképpen el kívánta kerülni, hogy a kiéleződött magyar szlovák viszony közepette, az adott helyzetben akár egyetlen szavát is félremagyarázzák. Az Országgyűlés elnöke útban Budapest felé, Magyarország területére érve az MTI-nek azt mondta: Minden félreértést elkerülendő, az a megoldás kínálkozott a legelegánsabbnak, ha az emlékezőkkel mélyen együtt érezve „a koszorúzásra és a tiszteletteljes jelenlétünkre korlátozzuk” a Pozsonypüspökin eltöltött néhány órát.

„Bizton teljesült az a szándékunk, hogy az ott emlékező magyarság érezze: ott vagyunk velük, és szolidárisak vagyunk irántuk, s hogy mi is azt érezzük, amit ők. Aki jelen volt, az tiszta lélekkel, az emlékezés méltóságának megfelelően, a jóindulatú szándék jegyében, Európához illően tudott adózni a történelem hatvan évvel ezelőtti mélyéből fakadó szomorúságnak” – fogalmazott Szili Katalin.

(MTI)