Szerencsétlennek tartjuk, hogy miközben évek óta folyik az új Ptk. előkészítése, a kormány a kodifikációs munkában részt vevő jogtudósok álláspontja ellenében, aktuálpolitikai megfontolásból terjeszt elő módosítást – fogalmazta meg kritikáját az ügyvivő, aki szerint „abba kellene végre hagyni a hecckampányt”.
Emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormány elődje adott megbízást egy új Ptk. koncepciójának kidolgozására, ám a mostani törvénymódosítási javaslat ezzel az anyaggal „szembemegy”, attól „teljesen idegen”. Rámutatott: a kormány által felkért szakértői anyagban az áll, hogy nem kívánják a gyűlöletbeszédet „a személyhez fűződő jog szabályai között külön szabályozni”.
Schiffer András szerint aggodalomra ad okot, hogy miután a gyűlöletbeszéd megítélésében nincs társadalmi konszenzus, a javaslat tág teret nyújt a jogintézménnyel való visszaélésre. Az alapvető társadalmi viszonyokat és konfliktusokat rendező jogszabály esetében különösen fontos lenne a társadalmi és szakmai vita, azonban ez most elmaradt – hangoztatta.
A jogvédő úgy vélte, hogy a jelenlegi jogszabályi keretek is biztosítanak lehetőséget a szankcionálásra, ám ezzel sok esetben nem élnek. Ezzel egyebek mellett utalt a tavaly őszi Kossuth téri történések között arra, hogy az ott megtelepülő „lacikonyhákat” a gyülekezési jog keretei között akarták rendezni, és nem a szükséges engedélyeket kérték számon rajtuk. Példaként említette továbbá a feltehetőleg homoszexuális beállítottságuk miatt megvert személyek ügyét is, amikor csak garázdaság miatt indult eljárás, pedig alkalmazhatták volna a közösség elleni izgatás vagy a gyülekezési szabadság megsértése passzusokat is.
Schiffer András szerint Magyarországon alááshatja a jogbiztonságot és a jogállamiságot, ha aktuálpolitikai célok játékszerévé válnak a politikai szabadságjogok gyakorlását biztosító szabályok. Közölte azt is, nem ért egyet az igazságügy-miniszterrel a véleményszabadság kérdésében. Takács Albert csütörtökön este egy rendezvényen úgy vélte: vannak olyan „tartalmak”, amelyek már nem férnek bele a szólásszabadság kategóriájába. Schiffer András az Alkotmánybíróságot idézve arra hívta fel a figyelmet, hogy „maga a véleménynyilvánítás lehetősége és ténye védett, annak tartalmára tekintet nélkül”.
(MTI)
