A tájékoztatóra azt követően került sor, hogy tárgyalt Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel, aki támogatta az öko-programnak nevezett projektet.
Jelenleg 240 ezer távfűtéses lakás van a fővárosban, az idén 6 ezer lakás vált le a rendszerről, és félő, hogy ha nem lesz olcsóbb a távfűtés, mint a házankénti gázfűtés, akkor a folyamat folytatódik – vázolta a problémát a főpolgármester. Pedig összességében a távfűtés kevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint az egyedi gázfűtés, ugyanakkor a távfűtő vezetékek hőszigetelésére európai uniós forrás áll rendelkezésre.
A fővárosi közgyűlés a múlt héten egyhangúlag úgy döntött, hogy a távfűtésnél az alap- illetve a fogyasztás után fizetendő hődíj arányát a jelenlegi 52:48 százalékos arányról 35:65 százalékosra módosítja, de a csökkentett alapdíjból is elenged 10 százalékot a Főtáv, ha a társasház csatlakozik az öko-programhoz.
Előzetes számítások szerint 22 milliárd forintból 180 ezer lakásban lehet megoldani a fűtés radiátoronkénti szabályozását, és a mérést – ennyi lakásban lenne gazdaságos a módosítás.
Az elfogyasztott hőenergia mérése a ház hőközpontjában történik, és a ténylegesen elfogyasztott energiát osztják le lakásokra. A 22 milliárdos beruházás egyik felét a Főtáv Zrt. állja, a másikat akarja a főváros az állammal megfinanszíroztatni. A főpolgármester az MTI kérdésére elmondta, Fodor Gáboron kívül több más kormánytag is támogatja a programot. A jövő héten a kormányfővel történő tárgyaláson szeretne ígéretet kapni a pénz elnyerésére.
Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes úgy kalkulált, hogy jelenleg az állam 5,6 milliárd forinttal támogatja telenként a fővárosi távfűtést. Ennek 15 százaléka lenne megtakarítható a beruházás következtében alacsonyabb energiafogyasztás révén. Így a jelenlegi távfűtési támogatás csökkenésével 12-13 év alatt megtérülne az államnak a 11 milliárd forint.
MTI
