Az unió két éve hozott irányelve kimondja, hogy a tagországoknak 2007. december 15-ig kell megfelelniük az abban foglaltaknak. Ez az irányelv terjesztette ki a pénzmosás megelőzését a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésére és megakadályozására. A mostani törvényjavaslat is ezt teszi, és elfogadásával kikerül a magyar jogrendszerből a 2003-ban hozott pénzmosási törvény.
További újdonság, hogy nagyobb figyelmet kapnak a készpénzben történő fizetések, így minden kereskedőnek, aki 15 ezer eurónál (a javaslat szerint 3,6 millió forintnál) nagyobb összegben akar készpénzt elfogadni, a kereskedelmi hatóságnál nyilvántartásba kell vetetnie magát. Amennyiben ezt jövő év március 15-ig nem teszi meg, akkor nem fogadhat el ettől nagyobb összeget készpénzben.
Másik új elemként a szolgáltatók (bankok, biztosítók, ingatlan forgalmazók, kereskedők, ügyvédek és közjegyzők) ellenőrzésében szerepet kapnak a felügyeletek is. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett felügyeletnek minősülnek a bizonyos kamarák (így például az ügyvédi és a közjegyzői kamarák) területi egységei is. Az országos kamarák minta-szabályzatokat dolgoznak ki az ellenőrzésre.
Kiemelt közszereplőknek minősülnek a külföldi lakóhellyel rendelkező állam- és kormányfők, miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők, legfelsőbb bírósági bírák, számvevőszéki elnökök, nagykövetek, és a többségi állami tulajdonban lévő cégek vezetői, továbbá azok közeli hozzátartozói. Amennyiben a Magyarországon való ügyfélként történő átvilágításuk előtt egy éven belül kiemelt közszereplők voltak, akkor csak a szolgáltató vezetője engedélyezheti az üzleti kapcsolat létesítését, illetve az ügyleti megbízás teljesítését. (A kiemelt státusz úgy derül ki, hogy minden külföldi ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy bele tartozik-e ebbe a csoportba.)
Az ügyfelet négy esetben kell a szolgáltatónak átvilágítania: az üzleti kapcsolat létesítésekor, a 3,6 millió feletti ügyleti megbízás teljesítésekor, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló gyanú merül fel, illetve ha kétségessé válik a korábban rögzített bármely ügyfél-azonosító adat valódisága. Átvilágításkor magánszemélyeknél a nevet, lakcímet, állampolgárságot, az azonosító okmány számát, valamint külföldieknél a magyarországi tartózkodási helyet kell rögzíteni. Cégeknél a név, székhely, valamint a cégbejegyzés száma a feljegyzendő adat.
Továbbra is egy – vagy több – erre kijelölt személy tartja a kapcsolatot a szolgáltatóknál a hatósággal, illetve felügyelettel, akik a belső szabályzat alapján cselekednek, ha pénzmosásra, illetve terrorizmus finanszírozására utaló tényre bukkannak.
Az ügyvédekre és közjegyzőkre külön fejezet vonatkozik a törvényjavaslatban. Az ügyfél átvilágítási- illetve bejelentési kötelezettség rájuk akkor vonatkozik, ha letétet őriznek, gazdasági társaság alapításában, megszüntetésében, tulajdonrészének adás-vételében, továbbá ingatlan adás-vételében közreműködnek. A pénzmosásra, terrorizmus támogatására utaló gyanút nekik a területi kamarájuknál kell bejelenteniük.
Az új törvény várhatóan december 14-én lép hatályba, de a felügyeletek kapnak időt a felkészülésre.
(MTI)
