Bajnai Gordon elmondta: a mai önkormányzatiságot a szétaprózódás jellemzi, amelyben nem alapozható meg egy hosszú távú kiegyenlítődési folyamat az egyes területek között, ezért kell kiemelten támogatni a társulásokat. Hangsúlyozta: ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy nincs szükség az önkormányzatokra, illetve a hivatalokra, hisz számos problémát csak helyben lehet megoldani és kezelni.
-Szükség van egy ésszerűen működő önkormányzati világra – tette hozzá.
A kistérségek kapcsán elmondta: 174 kistérség van az országban, ezeket a KSH adatai segítségével öt szempont, illetve 50 mutató figyelembe vételével besorolták. Az országos átlag alatti térségek a hátrányos helyzetűek, ezek száma 94. Ebből 47 kistérség, összesen másfél millió lakossal a leghátrányosabb, 33 pedig „proaktív segítséggel” felzárkózhat, kivezető programokkal, támogatásokkal – mutatott rá a szaktárca vezetője.
Arról is beszámolt, hogy a leghátrányosabb kistérségek általában a határ mentén találhatóak, illetve a romák által sűrűn lakott területek, ahol halmozottan hátrányos helyzettel kell megküzdeniük a lakosoknak. Hozzátette, hogy épp ezért ezeket kiemelten támogatják majd, hogy forráshiány miatt senki ne maradjon ki a fejlesztés lehetőségéből.
A nehéz helyzetben lévő önkormányzatok számára pedig nem a működési hitelek felvételét javasolják, ugyanis hosszú távon így csak az adósságot görgetik tovább, hanem a fejlesztési hitelek felvételét, amitől hatékonyabb lesz a működés. Bajnai Gordon azt mondta: 180-240 milliárd forint is juthat ezekbe a kistérségekbe.
(mti)
