„Égbekiáltó gaztett”: megemlékezés az '56-os egri sortűzről

Az 1956. december 12-én eldördült egri sortűz áldozataira emlékeztek szerdán a hevesi megyeszékhelyen a társadalmi szervezetek, a helyi önkormányzatok, a politikai pártok és a fegyveres testület képviselői, s megkoszorúzták azt az emléktáblát, amelyen a kilenc ismert áldozat neve olvasható.

Nyerges Andor, az 56-os Szövetség Észak-magyarországi Regionális Szervezetének vezetőségi tagja értelmetlen, égbekiáltó gaztettnek, tömeggyilkosságnak nevezte a történteket.

A szónok az egészségügyi okból távol lévő Tóth Ferenc regionális elnök szavait tolmácsolva hangsúlyozta, hogy a fényes nappal eldördült sortűz egy gyáván megbukott diktatúra cinikus reakciója volt. Ezt megbocsátani lehet, hiszen a megbocsátás az egyik legnemesebb emberi gesztus, ám elfeledni soha – mondta Nyerges Andor.

A sortűz áldozatainak pontos száma egyébként ma sem ismert, különböző források szerint 9-16 ember halt meg az egri utcán, illetve kórházban, a sebesültek száma pedig 22 és 30 között volt. A vérbe fojtott tüntetést az emberi jogok napja alkalmából tartott sztrájk keretében rendezték 1956. december 12-én.

A 48 órás munkabeszüntetést eredetileg a Budapesti Munkástanácsok kezdeményezték, az akcióhoz pedig csatlakozott Eger lakosságának a többsége is. A sztrájk második napján a Széchenyi utcán 200-300 békés tüntető vonult fel, amikor az egri, illetve az időközben a megyeszékhelyre vezényelt füzesabonyi „pufajkás” alakulat tagjai géppisztolyokkal a tömegbe lőttek.

(mti)