Szegedi Csanád a cigánybűnözésről beszélt, illetve arról, hogy a magyar földeket „közel-keletiek” fogják felvásárolni. A gárda helyi kapitánya, Magyar Zoltán ezt megelőzően arról szónokolt, hogy szervezetük nem antiszemita és nem rasszista. Szavai alatt a rendezők szóváltásba kerültek egy asszonnyal, akinek nyakában jól látszott egy aranyláncon függő Dávid-csillag. A vele lévő két emberrel együtt el akarták küldeni a térről, ők azonban maradtak, hangoztatva, hogy joguk van ott lenni. Később roma gyerekek és felnőttek is megjelentek a téren, de nem történt atrocitás.
Az iroda megnyitója után a mintegy 20 fős egyenruhás gárdacsapat a szimpatizánsokkal a közeli templom melletti várkertbe vonult, ahol megemlékeztek a Don-kanyarban elhunyt magyar katonákról. Az eseményeket a rendőrség biztosította.
A gárda ünnepsége előtt sajtótájékoztatót is tartottak a szervezők, ahol hangsúlyozták: értetlenül állnak a döntés előtt, hogy a veszprémi érsek nem engedélyezte zászlójuk megszentelését. Simon Gábor káplán korábban vállalta volna az egyházi szertartást, de ezt végül a főegyházmegye vezetője nem engedélyezte a Magyar Gárda magyar társadalomra gyakorolt megosztó hatása miatt.
Szegedi Csanád a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ha Márfi Gyula püspök „leszélsőjobboldalizza a Magyar Gárdát, ezzel leszélsőjobboldalizza a magyar törvényeket és a magyar törvényhozást”, mert a gárda a törvényeket betartva működik. Hozzátette: „az egyház a mostani esettel saját magát minősíti”.
A távirati iroda kérdésére, hogy vannak-e büntetett előéletű tagjai a gárdának, ahogy azt a Népszabadság egyik írásában megemlíti, Szegedi Csanád azt mondta: erre vonatkozó információk nincsenek. A felvételi procedúra elvileg kizárná, mert háromszoros szűrőn kell átesnie a jelentkezőknek, de hozzátette: „nem vagyunk egy állami szerv, hogy átvilágítást végezzünk”.
(mti)
