A helyi és területi kisebbségi önkormányzatok költségvetésük 75 százalékát továbbra is normatív alapon kapják meg, a fennmaradó egynegyedére viszont „az ellátott közfeladatokhoz igazodóan” pályázniuk kell. Az országos német önkormányzat ezt az elképzelést múlt év végén nem támogatta az anyagiak szűkössége és a rendszer bevezetésének rögtönzöttsége miatt – mondta Heinek Ottó.
Ismertetése szerint egy helyi kisebbségi önkormányzat éves szinten tavaly 640 ezer forintot kapott állami működési támogatásként, idén pedig 550 ezer forintot folyósítanak nekik ezen a címen, ami a költségvetésük 75 százalékának felel meg. A költségvetés fennmaradó egynegyedére február 1-jéig lehetett pályázni, ami anyagi kereteik enyhe bővülését jelentheti. Abban az esetben viszont, ha eredménytelenek egy önkormányzat pályázatai, csökkenhet is éves büdzséjük – tette hozzá.
A német kisebbségi önkormányzatnak az az álláspontja, hogy „a differenciálásnak akkor van értelme, ha érdemi forrásbővüléssel jár”, ami azonban szerintük nem következett be. Az elnyerhető összeget a költségvetési törvény határozza meg; ha sokan nyújtanak be pályázatot, akkor több kisebbségi önkormányzat között oszlik meg az erre szánt állami pénz, azaz egy önkormányzatra kisebb összeg jut – mutatott rá.
Véleményük szerint a pályázatok megírásába fektetett munka „nincs arányban az elnyerhető összeg nagyságrendjével”. A pályázatokhoz csatolandó iratok miatt ugyanakkor visszamenőleges adminisztrációra kényszerülnek, mert dokumentálni kell olyan megtörtént eseményeket is, amelyekről eddig nem volt hivatalos papírjuk – állapította meg.
Heinek Ottó hangoztatta, hogy a pályázatoknak túlságosan rövid az elbírálási határideje, a hozzávetőleg kétezer helyi kisebbségi önkormányzat benyújtott anyagát egy bizottság két hét alatt kénytelen elbírálni. A döntéshozatalkor figyelembe veszik többek között a kisebbségi nyelv használatával kapcsolatos kezdeményezéseiket, a kulturális, közművelődési, oktatási intézményeik tevékenységét, a kisebbségi médiumaik fenntartását és a hagyományos ünnepségek, rendezvények szervezését.
Az országos önkormányzati szervezetek működésében is történt változás a kisebbségi törvény módosításával, ami leginkább gazdálkodásuk módját érinti. Eddig ugyanis társadalmi, 2008-tól költségvetési szervként gazdálkodnak, így ezentúl másként kell költségvetést készíteniük, ezenkívül felsőfokú végzettségű gazdasági vezetővel és belső ellenőrrel kell rendelkezniük – mondta Heinek Ottó.
(MTI)
