Horváth Ágnes kiemelte, hogy a törvény lényege nem változott: fennmarad a kockázatközösségen alapuló, szolidaritáselvű, egységes és kötelező társadalombiztosítás. Meggyőződésük – hangsúlyozta –, hogy a törvény megszünteti az ágazatban az igazságtalanságot, az alacsony hatásfokot, a pazarlást, a korrupciót és a politikai befolyást, miután tisztán állami alapon működve nem tudta megszüntetni.
A törvény kapcsán kitért arra, hogy kétfajta – pénztárak közötti és a betegekért folyó – verseny lesz, amelynek nyertesei a betegek és a biztosítottak lesznek. Nem lesz „senki földje”, mindenki tartozni fog valamelyik pénztárhoz, mindenki megkapja a szükséges ellátást, hiszen a pénztárak nem szelektálhatnak a tagok között – fejtette ki Horváth Ágnes.
A pénztári ellenőrzésről elmondta: azt az Egészségbiztosítási Felügyelet végzi majd, a pénztár finanszírozását a fejkvótából oldják meg, amely a jövedelemarányos járulékokból és az állam által befizetett összegekből tevődik össze. Megemlítette azt is, hogy az új rendszer elindításával nem fognak emelkedni a járulékok.
Horváth Ágnes beszélt a zártkörű részvénytársaságként működő pénztárak nyereségéről is. Mint megjegyezte, ezt a nyereséget 0,98 százalékban maximalizálták, de ezt a hasznot is csak három év után vehetik ki, a nyereség pedig nincs garantálva, a pénztár helyes működésétől függ.
Az egészségügyi miniszter szólt arról, hogy a társadalmi kontrollt is erősítették a törvényjavaslatban. Ezen elgondolás mentén a pénztárak felügyelőbizottságába, illetve a felügyelet mellett működő tanácsba az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldalának két-két tagja delegálható. Az Országos Kockázatközösségi Alapba (OKA) a pénztárak egyfajta önrészt fizetnek, így – mint mondta – a nagy értékű beavatkozások költségei megoszlanak a pénztárak és az OKA között.
Zárszavában a miniszter arra kérte a képviselőket, támogassák az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt.
(MTI)
farkas
Farkasriadó Tirolban – elpusztult egy szarvasmarha
