A köztársasági elnök január 23-án döntött arról, hogy március 9-re tűzi ki a Fidesz és a KDNP által 2006 októberében kezdeményezett népszavazást. Mint Sólyom László a rádiónak kiemelte, három tényező határozta meg, mikorra tűzi ki a népszavazás időpontját. Az egyik az volt, hogy most már ismert szokásom szerint a lehető legkorábbi dátumot választottam, „az ilyen függő állapotnak a legjobb mihamarabb véget vetni” – jelentette ki a csütörtökön délelőtt felvett, de este sugárzott műsorban. Második tényezőként említette, a népszavazás kérdése másfél éve húzódik, és szerinte az összes lehetőséget kimerítették arra, hogy minél később kerüljön rá sor. Ezzel szemben tudatosan, a lehető legelső pillanatban döntöttem, ugyanis amint az Alkotmánybíróság nyilvánosságra hozta határozatát, egy óra múlva már kitűztem a lehető legközelebbi napot – fogalmazott az InfoRádiónak adott interjúban az államfő.
Véleménye szerint szerencsésen alakult az is, hogy a népszavazás időpontját ki lehetett tűzni március 15-e előtt. Sólyom László közölte: semmiképpen nem szerette volna, hogy március 15-ét vagy akár húsvét ünnepét a kampány beárnyékolja. Újságírói kérdésre, miszerint az állami ünnepet nem befolyásolja-e a kampány végkimenetele, a köztársasági elnök azt mondta, soha nem volt benne félelem attól, hogy mi fog történni. Az a szerencsés, ha túl vagyunk rajta – tette hozzá. Véleménye szerint a győztes és a vesztes politikai bölcsességétől függ, hogyan reagál majd az eredményekre. Az államfő a népszavazási kampány jellemzése kapcsán úgy fogalmazott, hogy az MSZP kampánya láthatóan megtartja a kérdéseket a legszűkebb tárgyi keretben, az SZDSZ és a Fidesz kampánya pedig kitágította a kérdések holdudvarát.
Sólyom László annak a meggyőződésének is hangot adott, miszerint a kérdések alkotmányos módon vannak feltéve és nem járatják le a népszavazás intézményét. Helye van a népszavazásnak a politikai rendszerben – jegyezte meg. Úgy vélte, március 9-én mindenki eldöntheti, szimbolikus szavazatot akar leadni, vagy a 300 forintról akar szavazni. „Én elmegyek szavazni” – jelentette ki az államfő, majd hozzátette: 1990-ben, 48 éves korában ment el először szavazni, és azóta minden egyes alkalommal élt szavazati jogával.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.