Szerdán tartja tizedik országértékelését Orbán Viktor

Szerdán tartja tizedik országértékelését Orbán Viktor, aki 1999 óta minden év elején beszédet mond az elmúlt időszak eseményeiről. A Fidesz elnöke a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület felkérésére először 1999-ben miniszterelnökként tartott országértékelőt, azóta minden évben januárban vagy februárban Budapesten mondja el évértékelő beszédét.

Szerdán, a SYMA csarnokban lesz az értékelő, amelyet a szokásoknak megfelelően Martonyi János, az egyesület elnöke nyit meg. Orbán Viktor először kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, valamint csökkenő államadósságot, egy számjegyű inflációt és gazdasági növekedést jósolt. Orbán a hagyományteremtő beszédben, amelyet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot.

A politikus az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.

A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a„három szoba, három gyerek, négy kerék” kifejezés szinte szállóigévé vált. A millennium évében mondott értékelőben a Fidesz vezetője a rendszerváltás utolsó évének nevezte 1999-et, emellett az ország polgárainak sikereiről beszélt, és név szerint említett olyan embereket, akik szakmájukban sikereket értek el.

Orbán Viktor 2001 elején mondott beszédében az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy „szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani”.

A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésben az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta Orbán Viktor. Célként – 2006-ig – a teljes foglalkoztatottságot, a szociálpolitikai kedvezmények jelentős növelését és a szociális bérlakások számának emelését tűzte ki. Az áttörés évének nevezte 2001-et, amikor, mint fogalmazott, az ország „pályára állt”. „A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba” – tette hozzá Orbán Viktor.

A választási vereség utáni első országértékelésében, 2003 elején, a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre. Az első nem miniszterelnökként tartott értékelésben Orbán Viktor arról is beszélt, hogy „sok ellenérv mellett az unióba történő belépés mellett szóló érvek valamivel többet nyomnak a latban”.

A következő beszéd 2004-ben a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában hangzott el, ahol Orbán Viktor azt mondta, a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, és az országban bizonytalanság és szorongás uralkodik. A volt miniszterelnök úgy vélte, már mindenki tudja, aki 2002-ben bizalmát adta a kormánykoalíciónak, hogy a bizalmával visszaéltek. A Fidesz elnöke Bethlen István egykori miniszterelnököt idézve arra szólított fel: „Ne engedjétek, hogy a bizalom megszűnjön magyar és magyar között.”

„Ismét kisebbek lettünk”, az előző év a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés éve volt, a modern Magyarországot már „hantaméterben” kell mérni – ezek voltak a fontos mondatai a 2005-ös országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban Pocsajon, Miskolcon, Várpalotán, Esztergomban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és – ahogy a Körcsarnokban tartott országértékelő beszéd esetében is – nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt.

A megváltozott koreográfia jegyében a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket a pártelnöknek; a hallgatóság soraiban olyan ismert személyiségek foglaltak helyet, mint Mádl Dalma, az akkori köztársasági elnök felesége, Makovecz Imre, Grosics Gyula, Sára Sándor, Császár Angela, Tolcsvay Béla és Pataki Attila.

Orbán Viktor azt javasolta, hogy 2005 legyen a „nemzeti konzultáció éve”, és ennek megfelelően márciusban megalakult a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek tagjai a Fidesz elnökével együtt országjárásra indultak, és a tapasztalatokat októberben összegezték.

A legutóbbi parlamenti választás évében, 2006-ban a SYMA csarnokban tartott országértékelőn Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is. Arról is beszélt, hogy a választásokon a magyar szolidaritás és a „közönyös, kíméletlen vadkapitalizmus”, a 21. század és a múlt század között kell választani.

A pártelnök legutóbbi országértékelő beszédében, 2007 februárjában a Millenárison, az „Egy az ország, egy a zászló” jelszót hirdette meg, és a kormánnyal szemben kialakult, egyre növekvő új többségről beszélt. Egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, majd kifejtette, hogy a terrorfenyegetések és „álmerényletek” mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

(mti)