A civil szervezetek úgy vélik, hogy amikor a kínai hatalom az alapvető nemzetközi emberi jogi normákat félresöpörve tiporja el egy nép politikai jogait, vallási és kulturális autonómiáját, akkor a megszólalás kötelessége alól hazánk sem vonhatja ki magát. A Tibetet Segítő Társaság, a Védegylet, a Társaság a Szabadságjogokért és a Zöld Fiatalok szerint a magyar külpolitikának alkotmányos kötelezettsége, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak védelmében minden nemzetközi fórumon következetesen fellépjen.
A megszólított közjogi méltóságoktól a civil szervezetek azt kérik, hogy valamennyi kínai-magyar kétoldalú politikai, gazdasági, sport- és kulturális diplomáciai érintkezés során határozottan ítéljék el a kínai emberi jogi jogsértéseket, valamint kezdeményezzék nemzetközi fórumokon ENSZ-megfigyelők küldését a tibetiek lakta kínai területekre. Amennyiben a kínai kormány nem tesz politikai lépéseket a tibeti válság mindkét fél számára elfogadható megoldására, azt kérik, ne vegyenek részt a pekingi olimpia nyitóünnepségén, illetve más, a sporthoz közvetlenül nem kapcsolódó olimpiai rendezvényeken.
A fél évszázada bekövetkezett kínai hódítás és a nyomában megszilárdult kommunista elnyomás brutális eszközökkel igyekezett felszámolni a tibetiek önrendelkezését, természeti és kulturális örökségét – írják levelükben. A szervezetek úgy vélik, a buddhista etikára épülő tibeti gondolkodásmód a természeti környezetével saját erőforrásait is felélő emberiség számára fontos és értékes, ennek elsorvasztásával a kínai hatalom az egész Föld és az utánunk jövő generációk örökségét is pusztítja – jegyzik meg levelükben.

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.