A nagy cél érdekében bontható a Zsigmond-kori fal

Egy nagyobb cél, a budai várnegyed védelme szempontjából sorsdöntő parkolóberuházás érdekében volt szükség a középkori falrész bontásának engedélyezésére - mondta Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnökhelyettese annak kapcsán, hogy régészek nehezményezik a Budavári Palota egy XV. századi falszakaszának bontását.

MNO
2008. 04. 11. 14:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Fejérdy Tamás elmondta, hogy a több száz autónak parkolási lehetőséget nyújtó beruházás másképp nem valósulhatott volna meg, mivel az engedélyt az összes lehetséges változat átgondolása után a legkisebb károsítást jelentő tervre adták ki. A kompromisszumot nem pénzügyi okokra alapozva, hanem "forgalomtechnikai szempontok" miatt kellett megkötni – mutatott rá, hozzátéve, hogy e nélkül a teljes beruházás meghiúsult volna.

Leszögezte, hogy a fal alapozási részének és egy kis felmenő szakaszának elbontása a világörökségi értékre nem jelent veszélyt. Nem az alku másik oldala, de a projekt egyik eredménye, hogy az építkezés során egy nagy kiterjedésű középkori fal restaurált szakasza lesz látható a garázsban – emelte ki a szakember.

Hangsúlyozta: az eset nem válhat precedens értékűvé, mert minden egyes ilyen típusú programnál egyedileg mérlegel a KÖH, amelynek alapszempontjai nem változnak, tehát az örökségi értékek károsodásának lehetőleg teljes elkerülése a cél.

Magyar Károly, a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) régésze csütörtökön közölte az MTI-vel, hogy a Budavári Palota XV. században épült, műemléki védettséget élvező falának egy részét bontják a Csikós udvar alatt létesítendő mélygarázs építői. A terület régészetileg is védett, és a világörökség részét képezi, így a bontási engedély kapcsán a gazdasági érdekre hivatkozni elfogadhatatlan, illetve veszélyes precedenst teremthet – vélekedett a szakember.

A palota modern kori, Ybl-féle átépítése során került az érintett falrész a föld alá. Erre a tényre a BTM régészei a beruházók figyelmét többször felhívták. Múlt év januárja óta pedig már pontosan ismerték a fal elhelyezkedését, de ennek ellenére úgy csinálták meg a terveket, hogy az a falrész leborotválását foglalta magában – mutatott rá a régész. Hangsúlyozta, hogy a garázs építését alapvetően támogatják, azt azonban elvárnák, hogy a terveket az előkerülő régészeti értékek nyomán változtassák, és ne fordítva. A több száz férőhelyes mélygarázs építése tavaly februárban kezdődött, az első ütem a Csikós udvar alatti terület kibontását foglalta magában.

Szamkó Katalin, a Budavári Vagyonkezelő és Innovációs Kht. ügyvezető igazgatója akkor elmondta, hogy hosszadalmas előkészületek után a Kulturális Örökségvédelmi Hivataltól 2004-ben kaptak engedélyt arra, hogy két ütemben egy összesen csaknem 700 autó elhelyezésére alkalmas garázst építtessenek fel. A beruházásra kiírt pályázat győztese a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-ből és az osztrák WiPark Garagen AG cégből álló nemzetközi konzorcium lett, amelyik létrehozott egy projektcéget, ez építi és üzemelteti majd a garázst.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.