Von der Leyen ügyében ítélet van, következmény nincs

Az Európai Unió Törvényszéke kimondta, hogy az Európai Bizottság jogellenesen titkolta Ursula von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltásokat. Sem a testület, sem Von der Leyen nem fellebbezett az ítélet ellen, így az jogerőre emelkedett. A témában ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója nyilatkozott lapunknak.

A bizottsági elnök nem fellebbezett, jogerőre emelkedett a határozat Fotó: BENOIT DOPPAGNE Forrás: BELGA MAG

Ahogy a Magyar Nemzeten is beszámoltunk róla, Ursula von der Leyen Pfizer-botránya évek óta húzódik és lejárt a fellebbezési határidő a bizottsági elnök és a Pfizer vezérigazgatója közötti üzenetváltás ügyében hozott bírósági ítélet kapcsán. Az Európai Bizottság nem élt a lehetőséggel, így jogerőre emelkedett az Európai Unió Törvényszékének májusi határozata, amely elmarasztalta az uniós végrehajtó testületet az átláthatóság súlyos megsértése miatt. Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója válaszolt a Magyar Nemzet kérdéseire.

Ursula von der Leyen nem fellebbezett a bírósági ítélet ellen. Fotó: Pool/John Thys

A tudományos igazgató elmondta, hogy az Európai Unió Törvényszékének 2025. május 14-i ítélete az ún. Pfizergate-ügyben világos és egyértelmű megállapítást tett: 

az Európai Bizottság jogsértő módon tagadta meg a Pfizer vezérigazgatójával folytatott SMS-üzenetek nyilvánosságra hozatalát, amelyek az uniós vakcinabeszerzések előkészítésében kulcsszerepet játszottak. 

Az ítélet szerint a Bizottság megsértette az (EK) 1049/2001 rendeletet, különösen a 3. cikk a) pontját, a 2. cikk (3) bekezdését, valamint a 4. cikk (1), (3) és (6) bekezdéseit, továbbá az Alapjogi Charta 41. cikkét, amely a jó közigazgatás elvét rögzíti. A bíróság megállapította, hogy az Európai Bizottság állítása, miszerint nem rendelkezik az SMS-ekkel, nem volt hitelt érdemlő, és nem támasztotta alá olyan valószínűsíthető és átlátható indoklással, amely eloszlatta volna a közérdekű információk elrejtésének gyanúját.

Még súlyosabbá teszi az ügyet, hogy a Bizottság nem fellebbezett az ítélet ellen

– emelte ki Lomnici Zoltán. E határidő elmulasztása jogilag azt jelenti, hogy az ítélet jogerőre emelkedett, politikailag pedig azt, hogy az Európai Bizottság hallgatólagosan elismerte felelősségét, és nem kívánta megvédeni saját elnökét a nyilvánosság előtt. 

A döntés Von der Leyen ügyében precedensértékű

A bíróság megfogalmazásával élve „az intézmények nem foszthatják meg az uniós polgárokat a dokumentumokhoz való hozzáférési joguktól azáltal, hogy elmulasztják ezen dokumentumok nyilvántartásba vételét”. Az Európai Bizottság ezzel sérti az EUSZ 11. cikk (2) bekezdését is, amely az átláthatóságot az unió egyik alappillérének tekinti. E körülmények között felmerül a kérdés: 

milyen demokratikus legitimációval és morális alapon maradhat hivatalában egy olyan vezető, aki jogerősen elmarasztalt ítélet tárgya?

Ursula von der Leyen az EUSZ 11. cikk (3) bekezdése értelmében köteles biztosítani az Európai Bizottság működésének átláthatóságát. Ha ezt a kötelezettséget megszegi, akkor nem pusztán politikai hitelét, hanem intézményi alkalmasságát is elveszíti.

Ursula von der Leyen az Európai Bizottság elnökeként az EUMSZ, illetve az EUSZ alapján látja el feladatait. Az EUSZ 14. cikk (1) bekezdés alapján az Európai Parlament választja meg a Bizottság elnökét. Az EUSZ 17. cikk (7) bekezdése szerint az Európai Tanács minősített többséggel jelöli az elnököt, figyelembe véve az európai parlamenti választások eredményeit. A jelöltet az EP választja meg egyszerű többséggel. Von der Leyen 2019-ben és 2024-ben is így lett megválasztva. Utóbbi esetben 2024. július 18-án 401 szavazattal.

Már jóval kisebb ügyek miatt is mondtak le politikusok

Akár uniós, akár tagállami szinten már jóval kisebb ügyek miatt is történtek lemondások. Például John Dalli, az Európai Bizottság egykori egészségügyi biztosa 2012-ben lemondott, mert az OLAF vizsgálatot indított ellene. Így tett Karl-Theodor zu Guttenberg, Németország korábbi védelmi minisztere is, amikor 2011-ben doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumbotrányba keveredett.

Mindezek fényében az Európai Parlamentnek nem csupán politikai, hanem a jogi felelőssége is felmerül. 

Az EUMSZ 17. cikk (8) bekezdése világosan kimondja, hogy a Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az EUMSZ 234. cikke szerint ez az indítvány a leadott szavazatok kétharmadával és az EP-képviselők abszolút többségével elfogadható, és ilyen esetben a Bizottság tagjainak testületileg kell távozniuk, beleértve az elnököt és a külügyi főképviselőt is. 2025 júliusában Gheorghe Piperea román EP-képviselő ilyen indítványt nyújtott be a „Pfizergate” ügy kapcsán, de ezt az EP elutasította (175 szavazat mellette, 360 ellene, 18 tartózkodás).

A Bizottság elnökével szemben jogerősen megállapított uniós jogsértés érdemi következmények nélküli kezelése nem csupán politikai kérdés, hanem az uniós jogállamiság egyik alapvető garanciáját érinti

– fejtette ki a szakértő. Az Európai Unió működését meghatározó szerződések világosan rögzítik az átláthatóság és elszámoltathatóság követelményét, amelynek érvényesítése nem válhat szelektív gyakorlattá. Amennyiben az intézményrendszer nem reagál megfelelően egy ilyen precedensértékű ügyre, az gyengíti a jogállamiság gyakorlati érvényesülését. Ezért a Bizottság elnökének személye nem maradhat érinthetetlen a jogi felelősség szempontjából sem. 

Az Európai Unió súlyos hitelességi válsággal néz szembe, ha a jogállamiság elvére hivatkozva folyamatosan kioktat egyes tagállamokat, miközben a saját vezetői – mint Ursula von der Leyen – súlyos botrányokba keverednek

– hangsúlyozta Lomnici. A Pfizer-gate kapcsán született luxembourgi ítélet egyértelműen rávilágít arra, hogy az EU vezetésének sem sikerül betartania azokat a normákat, amelyeket másoktól megkövetel. Ez kettős mérce nemcsak igazságtalan, hanem az uniós intézmények morális tekintélyét is aláássa. A valódi jogállamiság következetességet és pártatlanságot kíván meg, amely nélkül az uniós kritikák puszta politikai eszközzé silányulnak. Brüsszelnek tehát önvizsgálatra lenne szüksége, nem pedig újabb kioktatásokra. Első körben kezdhetnék azzal, hogy magukra nézve is kötelezőnek tekintik azokat az elveket, amelyeket másokon számonkérnek – zárta sorait dr. ifj. Lomnici Zoltán, PhD., a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány tudományos igazgatója.

Borítókép: A bizottsági elnök nem fellebbezett,  jogerőre emelkedett a határozat (Fotó: AFP)