Botrány: Von der Leyen több milliárd eurónyi koronavírus-alapot fordítana a háborúra

Európában hatalmas politikai vihar bontakozik ki, miután napvilágra került, hogy az Európai Unió 750 milliárd eurós koronavírus-alapjából 335 milliárd eurót – tehát közel a felét – soha nem használták fel. Ahelyett azonban, hogy ezeket a forrásokat visszajuttatnák a tagállamoknak, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az összeget fegyverkezési és háborús projektekre kívánja felhasználni.

Forrás: Exxpress2025. 07. 30. 8:36
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában Fotó: Jonas Roosens Forrás: ANP/AFP
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A német alkotmányjogász, Markus C. Kerber szerint ez súlyos alkotmánysértés. Az Ursula von der Leyen vezette EU ugyanis szerinte egy olyan kormányként viselkedik, amely nem rendelkezik demokratikus felhatalmazással, és ezzel az európai szuperállam kialakítása felé sodródik, írja az Exxpress.

Ursula von der Leyen
Markus C. Kerber német alkotmányjogász (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/ Uli Deck)

Koronavírus-alap: vészhelyzeti mentőöv vagy politikai eszköz?

A koronavírus-járvány csúcsán, 2020 tavaszán az EU történelmi léptékű, 750 milliárd eurós mentőcsomagot jelentett be, amelynek célja az európai gazdaság összeomlásának megakadályozása volt. Von der Leyen akkoriban „Európa pillanatának” nevezte az eseményt, és figyelmeztetett: közös beruházások hiányában a kontinens gazdasága mély válságba süllyedhet.

Bár több ország kezdetben óvatos volt, végül nyomás hatására mindannyian beálltak a sorba. Ám öt évvel később világossá vált: a mentőcsomag közel fele parlagon hever, fel nem használt pénzként.

Von der Leyen szerint már nem a gazdaság, hanem a háború a cél

Ami a valódi botrány, hogy az Európai Bizottság ahelyett, hogy visszafizetné vagy újraosztaná a pénzt, katonai célokra irányítaná át – különös tekintettel az ukrajnai háborús helyzetre. Kerber szerint ez „a legsúlyosabb mértékű politikai és jogi visszaélés”: a Bizottság olyan hatásköröket tulajdonít magának, amelyekkel az EU-szerződések szerint nem rendelkezik.

„Soha nem a járvány volt a valódi ok – hanem a hatalom megszerzése” – állítja Kerber. 

Szerinte a koronavírus csak ürügy volt arra, hogy az EU egyedülálló módon, közös adósságot vegyen fel, főként Németország és Ausztria hitelképességét kihasználva.

Jogsértő katonai kiadások?

Az alkotmányjogász az EU-szerződés 41. cikkének 2. bekezdésére hivatkozik, amely egyértelműen kimondja: védelmi kiadások nem finanszírozhatók uniós szintű költségvetésből, azokat a tagállamoknak kell állniuk. Von der Leyen azonban újraértelmezi a szabályokat – és sok tagállam ezt csendben tűri, mert reménykedik a pénzosztásban.

„Von der Leyen édességekkel csábítja a tagállamokat: több pénzt ígér, és cserébe hallgatást kap” – fogalmaz Kerber.

A német jogász szerint Friedrich Merz kancellárnak kötelessége lenne fellépni, mégsem tesz semmit. Ennek oka egyszerű: szinte minden tagállam anyagi nehézségekkel küzd, így a vezetők inkább reménykednek a „nagy torta” szeleteiben, mintsem kiállnának az uniós alapelvek mellett. Különösen Franciaország kerül említésre: pénzügyi válságban vergődik, miközben geopolitikai álmokat kerget – az aránytalanság pedig feszültséget szül Európa-szerte.

European Commission President Ursula von der Leyen sticks EU flag label during a visit at the factory of US pharmaceutical company Pfizer, in Puurs, on April 23, 2021. (Photo by JOHN THYS / POOL / AFP)
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az EU zászlóját ábrázoló címkét ragasztja fel az amerikai Pfizer gyógyszeripari vállalat puurs-i gyárában tett látogatása során, 2021. április 23-án (Fotó: AFP/John Thys)

Brüsszel mint árnyékkormány?

Markus C. Kerber szerint a Bizottság egyre inkább úgy viselkedik, mint egy de facto kormány, amely politikai megfontolások alapján osztja a pénzt. A 2021–2027-es középtávú pénzügyi keretben például 200 milliárd eurót irányoztak elő külpolitikára – ebből 100 milliárd Ukrajnának, 60 milliárd pedig a Szubszaharai Afrikának jutna.

Ki állítja meg Von der Leyent? Ki véd meg minket ettől az irányt tévesztett uniótól?

– teszi fel a kérdést Kerber. 

A jogász végül figyelmeztet: a jelenlegi folyamat az európai szuperállam felé vezet, amit különösen a kisebb és közepes országok fognak visszautasítani. Az unió tagállamai nem kívánnak egy föderális állam részévé válni – de ha most nem történik ellenállás, az EU elveszítheti polgárai bizalmát.

Amit Ursula von der Leyen tesz – legyen szó a koronavírus-alapról vagy a külpolitikáról – az egyértelmű kormányzás. Márpedig az EU nem erre kapott felhatalmazást

– összegezte az alkotmányjogász.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Hágában (Fotó: ANP/AFP/Jonas Roosens)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.