Helyreállítási alap uniós kölcsönből

Hónapok óta várunk arra, hogy az EU kezelje végre a koronavírus okozta gazdasági sokk hatásait.

Chancellor of Germany Angela Merkel talking with Ursula von der Leyen the President of the European Commission at the Round Table room with the European Leaders during the special European Council summit, EU leaders meeting in Brussels, Belgium about the next long-term budget of the European Union on February 20, 2020. (Photo by Nicolas Economou/NurPhoto) Fotó: Nicolas Economou

A szóban forgó alap – legalábbis az eddig nyilvánosságra hozott intézkedések alapján – „beépülne” a hétéves közösségi költségvetésbe. Az előterjesztett, Következő generációs EU (Next Generation EU) névre keresztelt helyreállítási terv uniós programokon keresztül valósulhatna meg, ami elméletileg biztosítaná a gyors végrehajtást és az átláthatóságot. A kifizetések fedezete, a tervezett hitel is az uniós költségvetésbe érkezik, azt a terv jóváhagyása esetén az Európai Unió nevében az Európai Bizottság fogja felvenni.

Leegyszerűsítve: miután az uniós tagállamok nem akarnak többet befizetni a közös kasszába, az Európai Bizottság vesz fel hitelt, akarom mondani bocsát ki kötvényt a nemzetközi piacon. Piaci oldalról nézve ez a konstrukció főnyeremény is lehet, miután az EU a lehető legalacsonyabb kamattal tud hitelhez jutni, köszönhetően a legjobb, AAA adósminősítésének, azonban ilyen finanszírozási megoldás – miként utaltunk rá – még nem történt az EU életében.

Számunkra a lényeg, hogy hazánknak nagyságrendileg nyolcmilliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatás és mintegy hétmilliárd euróra tehető hitelkeret jutna. Ugyanakkor a pontos számok a még előttünk lévő tárgyalások során fognak kialakulni, és azokat a közeljövőben napvilágra kerülő gazdasági adatok is befolyásolhatják. Új elem, hogy a 2021–2027-es büdzséből a korábbi tervekkel ellentétben Magyarországnak több jutna.

E mögött két dolog állhat: az uniós költségvetés kidolgozása során a bizottság igyekezett olyan javaslatot készíteni, amely az egyes költségvetési forrásokat célzottan, az egyes tagországok gyengeségeit és erősségeit figyelembe véve irányozza elő, valamint a magyar kormány és vele együtt a ­V4-ek is lobbizni kezdtek a háttérben, hogy térségünk is kapja meg a megérdemelt jussát.

Akárhogyan is, most az a legfontosabb, hogy az uniós döntéshozók minél előbb megállapodásra jussanak a pénzek elosztásáról és a következő uniós költségvetésről. Ez biztosíthatja, hogy a jelenlegi uniós költségvetés kifutása után is fennakadás nélkül folytatódhasson az uniós projektek végrehajtása.

Ugyanakkor egy olyan valódi helyreállítási programra lenne szükség, amely figyelembe veszi azt is, hogy a fegyelmezett költségvetési politikát folytató, de kevésbé fejlett, nyitott gazdasággal rendelkező országoknak a helyreállítás a későbbiekben nagyobb terhet jelenthet. Ezért a források elosztásánál nagyobb súllyal kell szerepelnie a GDP- és munkanélküliségi mutatókban a válság eredményeként bekövetkező változásnak vagy éppen a válságnak kitett szektorok gazdaságban betöltött súlyának.

Magyarán: tisztességes – a diszkriminatív elemektől megfosztott – uniós újraindítási csomag álljon össze. Nem kérünk sokat.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese