Balog: Nem segít a cigányságon a Magyar Gárda elítélése

Akik félelemkeltéssel akarják a cigányügyet kezelni, rossz úton járnak, és nem találhatnak köztünk szövetségesekre - mondta Balog Zoltán, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnöke a II. Országos Cigány Értelmiségiek Tanácskozásán pénteken Budapesten.

A politikus kijelentette: „akik úgy gondolják, hogy a cigánybűnözés, mint fogalom segít bennünket a problémák megoldásában, szintén rossz úton járnak”, de „nem segít a cigányságon az sem, ha naponta háromszor elítélik a Magyar Gárdát”. Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióból jelentős támogatás érkezik Magyarországra a romák felzárkóztatására, ám ezeket az összegeket rosszul használják fel. Véleménye szerint a legfontosabb kérdés mégis az, hogy „lesz-e Magyarországon olyan erkölcsi tisztítótűz, ami azokat a szembenállásokat, azokat a zsákutcákat, azokat a tragédiákat, amelyeket a rendszerváltás okozott, orvosolja”. A svájci alkotmányt idézve megjegyezte: „egy nép ereje a leggyengébbek sorsán mérhető”.

Mint mondta, ebben a tekintetben rossz helyzetben van Magyarország, mert a cigány kisebbség fejlődéséért még sokat kell tenni, különösen az életszínvonal terén. Hozzátette ugyanakkor, hogy a mélyszegénységben élő társadalmi rétegeket nem külön-külön, hanem együttesen kell felemelni, a romákat a többi magyar állampolgárral együtt kell felzárkóztatni.

Teleki László szocialista képviselő felszólalásában elmondta: „irodalom és zene nélkül nem kisebbség a kisebbség”, ugyanakkor kitért arra: az oktatás, a lakhatás és a foglalkoztatás kérdését komplexen kell kezelni. Beszélt arról, hogy a cigánytelepek felszámolása és általában a romák társadalmi felzárkóztatása érdekében „a politikusok ne csak politikusként, hanem érző emberként szólaljanak meg”, a honatyáktól pedig „kevesebb szónoklatot, több tettet” kért. Azt is a mindenkori kormánynak rótta fel, hogy mindössze egyszázalékos a cigányságon belül a diplomások aránya, ugyanis a hatalom őket legtöbbször csak alantas munka végzésére tartotta alkalmasnak.

Farkas Flórián: Módosítani kell a kisebbségi törvényt

A rendszerváltás óta rosszabbodott a magyarországi romák helyzete, míg 1990 előtt 65 százalékos volt körükben a munkanélküliség, addig mára ez az arány mintegy 85 százalékra növekedett, ezért a kormányzat részéről egyértelmű döntésre van szükség a cigányügyben – állapította meg Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke pénteken Budapesten, a II. Országos Cigány Értelmiségi Tanácskozáson. Európa legnagyobb kisebbsége véleménye szerint a „pusztulás felé halad”, amelynek megakadályozására a kisebbségi törvényt Magyarországon „radikálisan kell módosítani”. Ebbe beletartozik, hogy a képviseleti szervekbe a nemzeti és etnikai kisebbségek, így a romák is, társadalmi számarányuknak megfelelő arányban delegálhassanak küldötteket.

Megjegyezte, hogy a helyi és területi kisebbségi önkormányzatoknak több pénzt kell juttatni, mert az idén jelentősen csökkentették ezeknek a testületeknek a költségvetését. A politikus megállapította: „a Lungo Dromon keresztül a magyarországi cigányság kikerülhetetlen politikai erővé vált”. Mint mondta, a szervezet 28 ezres taglétszámmal és 1.594 helyi cigány önkormányzati képviselővel rendelkezik, és 50 településen van tagszervezete. Tizenöt megyében a cigány területi önkormányzatokat is a Lungo Drom vezeti.

„Emberek asszimilálódhatnak, de egy népcsoport nem”

Arról is beszámolt, hogy két hét múlva létrehozzák a Lungo Drom Kollégiumot a Lakitelek Alapítvány segítségével. Raduly József, a tanácskozás szervezője a Lengyel Menyhért író emlékére szervezett konferencián azt mondta előadásában, hogy „emberek asszimilálódhatnak, de egy népcsoport nem”. A beolvadás elkerülésének érdekében „meg kell őrizni a roma kultúrát, mert ha ez nincs, akkor egy nemzet veszthet”. Megjegyezte, hogy a cigányságnak nincs anyaországa, ezért nincs kitől segítséget kérnie. Ezzel összefüggésben beszélt arról, hogy a romáknak kettős identitással kell rendelkezniük.

A politikai megosztottsággal kapcsolatban kijelentette: „nincs jobb- és baloldali értelmiségi, mint ahogy nincs baloldali, vagy jobboldali villanyszámla sem”. Emlékeztetett arra, hogy az első cigány értelmiségi tanácskozást 1988 tavaszán tartották, amelyet a Magyarországi Cigányok Kulturális Szövetsége rendezett, ami a roma értelmiség gyűjtőszervezetének számított. Ebből emelkedtek ki a későbbi roma politikusok, kisebbségi önkormányzati képviselők és közéleti szereplők.

Gál József teológus, az Országos Cigány Önkormányzat volt alelnöke a cigányság felemelkedéséről szólva kijelentette: „az álomvilágból, a képzelődésekből fel kell ébrednünk, és a realitásokhoz kell ragaszkodnunk”. Kiemelte a romák összefogásának fontosságát: „meg kellene tanulnunk egymást megbecsülni, hiteles cigánypolitikusokra van szükség”.

(MTI)