Az oktatási és kulturális tárca vezetője ezt annak kapcsán mondta hétfői, az intézetek vezetőinek jelenlétében tartott budapesti sajtótájékoztatóján, hogy jövőre lesz a rendszerváltás és a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltásának 20. évfordulója, amelyek megünneplésére, illetve a megemlékezésekre az említett intézmények jelentős előkészületeket folytatnak. Hiller István közölte, a húszéves távlat ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar történetírásban érdemes legyen „új lapot nyitni”. Beszámolt arról, hogy az intézményvezetőkkel folytatott, tea melletti beszélgetésen –, amelynek eddig nem volt hagyománya – felajánlotta a kormányzat segítségét a tudományos kutatómunka mind nagyobb anyagi biztonságának megteremtéséhez.
Úgy fogalmazott, „a miniszter kinyújtott kezét el lehet ütni vagy meg lehet szorítani,” de ahhoz, hogy a tudományos szféra és a tárca egymással szót értsen, intenzíven kell beszélgetni. A miniszter kiemelte, hogy a közfeladatokat ellátó tudományos intézmények finanszírozását választási ciklusokon átívelően, stabilan kell megteremteni. Az anyagi feltételek megteremtésében, annak mértékében minden politikai irányzatnak egyet kell értenie, még ha a politikai szférában nagy is a bizalmatlanság – hangoztatta. Hiller István a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: „országunkat egymást jobban értő emberek közösségévé kell tenni, ebben áll a tudomány és az értelmiség feladata”.
Arról is beszélt, hogy Schmidt Mária, a XX. Század Intézet és a XXI. Század Intézet főigazgatója korábban nyílt levelet intézett hozzá a történettudományi intézetek működtetéséről. Erre szintén nyílt levélben válaszolt, illetve a hétfői megbeszélés is egyfajta, arra adott reakció volt. Schmidt Mária bizakodásáról adott hangot, hogy a jelenkor-történeti kutatásokat új alapokra tudják helyezni a rendszerváltozás huszadik évfordulója után.
Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója kijelentette: intézetük a „nemzeti önismeret szolgálatában akar hosszú távon állni”.
Rainer M. János, az 56-os Intézet főigazgatója utalt arra, hogy a különböző szakmai szervezetek korábban is élénk párbeszédet folytattak, amelynek során kiderült: nincs mindenki által elfogadott, kanonizált módszer, így minden kutatási irányzatnak van létjogosultsága.
(MTI)
