Kulcsár-ügy: táskás ember kellett a megvádoláshoz is?

A sikkasztással vádolt Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettesének felmentését kérte ügyvédje a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Bíróságon szerdán.

Varga Zoltán végigtárgyalja a brókerbotrány büntetőperét, csak ezután kerül át a Legfelsőbb Bíróságra – mondta Kaposvári Bertalan, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese egy szerdai háttérbeszélgetésen újságírói kérdésre válaszolva. Varga Zoltán szeptember 1-jétől kerül át az LB-re. Ha az előzetes tervekkel ellentétben elhúzódna a per, ebben a minőségében nem fejezhetné be az elsőfokú eljárást. A hatályos büntetőeljárási törvény ugyanis azt mondja ki, hogy „a tárgyalást hat hónapon belül ismétlés nélkül lehet folytatni, ha a tanács összetételében nem történt változás; egyébként a tárgyalást elölről kell kezdeni”.

A védőbeszédben az ügy koncepciós jellegét és politikai motívumait hangsúlyozta az ügyvéd, továbbá hogy téves az ügy minősítése. Kulcsár nem sikkasztást, hanem csalást követett el, melynek több százmillió forint erejéig sértettje Garamszegi is. Ráadásul Garamszegi védője szerint Kulcsár Attila – akinek beismerő, feltáró jellegű vallomásaira épül nagymértékben a vád – szavahihetetlen.

A vád szerint Garamszegi több százmilliós csúszópénzt vett át a K&H Bank brókercégénél, a K&H Equitiesnél dolgozó Kulcsártól 2002–2003-ban azért cserébe, hogy a Betonúttól több milliárdot fektetett be nála. Az ügyész tíz másik vádlott mellett Garamszegire is letöltendő szabadságvesztést kért korábbi perbeszédében. Szerdán az ügyvéd hangsúlyozta: elképzelhetetlen, hogy Garamszegi, aki tulajdonos is volt a Betonútnál, törvényes jutaléka helyett a jóval kisebb és csak illegálisan megszerezhető pénzszerzési lehetőséget választotta volna.

A Betonúttól jóhiszeműen és jogosan érkezhetett a befektetni kívánt pénz a bank brókercégéhez, Garamszegi pedig nem vett át pénzt Kulcsártól. A Kulcsár-ügy koncepciós jellegéről szólva az ügyvéd azt állította: a bűnüldöző hatóságok ezúttal „a gombhoz keresték a kabátot”, és azokat a tényeket, amelyek nem illettek a koncepcióba, kihagyták. Hiszen például tény, hogy Garamszegi volt az első magánszemély, aki feljelentést tett ebben az ügyben, ami nyilvánvalóan képtelenség lenne abban az esetben, ha ő maga is elkövetője volna a történteknek. Az ügyvéd szerint az, hogy az eljárásnak volt egy rendőri és egy ügyészi szála, összefüggésben állhat azzal, hogy a két hatóságot a két szemben álló nagy párt befolyásolhatta.

Garamszegi védője szerint Kulcsárnak ügyészi kihallgatása során szinte sulykolták védence nevét. Városi pletykák szerint pedig ebben az ügyben Kulcsár vallomásán múlik, hogy kiből lesz vádlott, és kiből tanú: „ehhez egy táskás emberrel kell megállapodni” – vélekedett az ügyvéd, aki emlékeztetett arra is, hogy az eljárás kezdeti szakaszában Kulcsár védője a nagy hírű Bánáti János ügyvéd volt, akinek azonban rövidesen megszűnt a megbízatása. Majd egy a védőbeszédben idézett telefonlehallgatás szerint Kulcsár arról beszélt: egy ügyvéd mondta neki, hogy meg lehet egyezni „velük”, hogy csak az ügy egyik felét viszi el, mert a másik felében politikusok is érintettek.

Az eljárás egyik dokumentumában a védő szerint olyan nevek szerepelnek, melyeket ki sem mer mondani, de velük szemben a magyar hatóságok nem is járhatnak el, csak egy svéd királyi ügyész. Az ügyvéd szerint Garamszeginek két okból kell a vádlottak padján ülnie. Egyfelől azért, mert Kulcsár vagy a környezete úgy véli, hogy ha a büntetőjogi felelősséget a Betonúthoz telepítik, ahol a legnagyobb a valószínűsége a károk megtérülésének, akkor a bank helytállási kötelezettsége is másképp alakulhat. Másrészt pedig azért, mert Garamaszegi 1994 és 1998 között szocialista önkormányzati képviselő volt a fővárosban. A védő szerint a Kulcsár-ügy a tárgyalóteremben mentes maradt a politikától, de másutt nem. A Kulcsár-ügy védőbeszédekkel folytatódik a Fővárosi Bíróságon, elsőfokú ítéletet várhatóan augusztus 22-én hirdetnek.

(MTI)