Sehol sem volt szükség az idén a bejutáshoz a maximális pontszámra, vagyis 480 pontra. A ponthatár a Budapesti Corvinus Egyetem egyik szakán a legmagasabb, itt 475 pontot kellett elérni. A fővárosban, a Millenárison a rossz idő ellenére mintegy ezerötszázan várták a pontszámok megjelenését. Az adatsor Hiller István oktatási miniszter gombnyomására indult el és kezdett futni a kivetítőn. A tárca vezetője még a pontszámok megjelenése előtt elmondta: egy átlagos felvételiző 343 pontot ért el, ami az új, 480 pontos rendszerben 71 százalékos eredményt jelent.
Nagy Gabriella, az OFIK munkatársa az MTI-nek elmondta: az idén az új pontszámítási rendszerben elérhető, 480 pontos maxiumumot sehol sem írták elő, a legmagasabb pontszámot, 475 pontot a Budapesti Corvinus Egyetem alapképzésében, nappali tagozaton, nemzetközi gazdálkodás szakon kellett elérni.
A bekerüléshez 465 pontra volt szükség az Eötvös József Főiskolán német nemzetiségi óvodapedagógus szakon, államilag támogatott képzésben, nappali tagozaton. Magas pontszámot, 461 pontot kellett elérni még a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű nemzetközi gazdálkodási képzésén, míg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Bölcsészettudományi Karának keleti népek és kultúrák-japán szakán 459 volt a ponthatár. Kiugró, 457 volt még a pontszám a Budapesti Corvinus Egyetem turizmus-vendéglátás szakán.
Ugyanakkor a minimális 160 pontot kellett elérni 13 karon, így például a Debreceni Egyetem és a Dunaújvárosi Főiskola gépészmérnöki képzésében, valamint a Gábor Dénes Főiskola mérnök-informatikus szakán.
Nagy Gabriella közlése szerint jogászképzésre végül több mint háromezer hallgatót, mérnök-informatikus képzésre több mint 2700 diákot vettek fel. A gazdaságtudományi és menedzser szakterületen 5 ezernél több hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben.
A nemenkénti megoszlást tekintve a nők kerültek ki győztesen, 55 százalékkal; az új hallgatóknak 45 százaléka lesz férfi.
Államilag finanszírozott képzésben szeptembertől 56 ezer diák tanulhat. Mesterképzésre 3500 államilag finanszírozott helyet különítettek el, a felsőfokú szakképzésben 12 500 a tanulók száma.
Azok a jelentkezők, akik jelentkezési lapjukon mobiltelefonszámukkal és hozzájárulásukkal erre engedélyt adtak, még a vonalhúzás estéjén SMS-ben is értesítést kapnak. Az OFIK több mint 400 ezer SMS-t küld szét az elkövetkező 12 órában.
A felsőoktatási felvételi pontokat egy speciális algoritmus segítségével határozták meg, amely képes egyszerre vizsgálni a jelentkezők felvételi összpontszámát, az általuk felállított intézményi rangsort, a felsőoktatási intézményekbe felvehető, államilag támogatott hallgatók keretszámát és az intézményi kapacitásszámokat.
Az algoritmus a jelentkezőket – az elért felvételi összpontszám alapján – szakonként országos rangsorba állította, majd a legjobb teljesítményű jelentkezőtől kezdve elhelyezte őket az általuk első helyen választott intézménybe és szakra. A folyamat addig zajlott, amíg az adott képzési területen, illetve szakon felvettek száma el nem érte az országosan felvehető, államilag támogatott keretszámot. Az algoritmus ezután a költségtérítés jelentkezők között dolgozott tovább, akik közül annyit vett fel, amennyit az intézmény kapacitása engedett.
A diákok felvételi összpontszámát, vagyis a rangsorolás alapjául szolgáló eredményt az idén már a 400+80 pontos rendszerben számították ki. A számítás alapját a tanulmányi pontok (maximum 200 pont), az érettségi pontok (legfeljebb 200 pont), és a többletpontok (maximum 80 pont) képezik.
Alapképzésre, egységes, osztatlan képzésre csak azt a legalább középfokú végzettséggel rendelkező jelentkezőt lehetett felvenni, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma elérte a 160 pontot, ez a jogszabály szerinti minimumponthatár.
A 2008/2009-es tanévre 96 302 diák jelentkezett felsőoktatási intézményekbe, közülük 5200-an mesterképzésre. Manherz Károly szakállamtitkár az idei ponthatárok nyilvánosságra hozatala előtt elmondta, hogy az idén mintegy 82 ezren bekerültek valamelyik egyetemre, főiskolára – ez a jelentkezők csaknem 85 százaléka.
Tavaly mintegy 109 ezren jelentkeztek, s a felvételizők csaknem háromnegyedének – 81 ezernél több diáknak – sikerült bejutnia valamely felsőoktatási intézménybe. Két évvel ezelőtt a bejutási arány 70 százalékos volt.
(MTI)
origo.hu
Akciófilmbe illő jelenet: autójával húzta maga után a rendőrt egy férfi
