Több hallgatót várnak a pótfelvételiktől a vidéki intézmények

Általában elégedetten nyilatkoztak a vidéki felsőoktatási intézmények a ponthatárok nyilvánossá válása után a felvett hallgatói létszámról pénteken, az egyetemek, főiskolák ugyanakkor abban bíznak, hogy a pótfelvételiken további hallgatók is bekerülhetnek hozzájuk.• Államilag finanszírozott férőhelyeket csoportosítottak át• Nyilvánosságra hozták az idei felvételi ponthatárokat

Tavaly több vidéki főiskola jelezte, hogy nagyon kevés hallgatót tudott felvenni és ez finanszírozási gondot okoz. Az idén a kormány úgy döntött, 980 férőhelyet átcsoportosít a felsőfokú szakképzés 12.500-as keretszámából, így több hallgatót lehetett felvenni az agrár, a gazdaságtudományi, a természettudományi, az egészségügyi szakterületre és a műszaki képzésre.

A Pécsi Tudományegyetem ebben az évben is megőrizte vezető szerepét, az intézménybe 6356-an nyertek felvételt, amellyel továbbra is a vidék legnépesebb, legnagyobb egyeteme maradt – hangsúlyozta Font Márta oktatási rektorhelyettese.

Az egyetem jól állta a versenyt, 231-gyel több államilag támogatott helyet "hozott el" az országos keretből, mint az elmúlt esztendőben. Idén 4335 hallgató került be ilyen módon. Ugyanakkor a levelező képzésre felvettek száma továbbra is csökkenő tendenciát mutat, míg 2007-ben 2349, idén 453-mal kevesebb 1896 hallgatót vettek fel, s kevesebb hallgató került be költségtérítéses képzésre is. Az oktatási rektorhelyettes szólt arról is, hogy a tavaly felvett 6905 hallgatóhoz képest összességében idén 6356 hallgatót, mintegy 550-zal kevesebbet vett fel az egyetem. A rektorhelyettes a tavalyi adatok alapján a pótfelvételin legalább ezer újabb hallgatóra számít. Elmondta, hogy csak néhány szakon nem indult el a képzés, mivel nem volt elég jelentkező: többi között Szekszárdon az Illyés Gyula Főiskolai Karon a magyar-, Kaposváron az Egészségügyi Kar keretében a laboratóriumitechnikus-képzés.

Több mint 2 százalékkal emelkedett a Miskolci Egyetemre első helyen jelentkezők száma az előző évihez képest – közölte az egyetem rektora. Patkó Gyula kifejtette: a campus az ország 79 felsőoktatási intézménye között – az első helyen jelentkezők számát (3.165) tekintve – megőrizte az előző években elért jó eredményét, ebben az évben a 10. helyen áll. Hozzátette: idén kevesebben nyújtottak be jelentkezési lapot a felsőoktatási intézményekbe. Az országos 11 százalékos csökkenéshez képest ez az arány a Miskolci Egyetemen kissé nagyobb. A ponthatárok alapján az egyetemre az összes felvettek száma – 2.950 hallgató – a tavalyihoz képest 27-tel kevesebb, ez mindössze 0,9 százalékos csökkenés, ami azt jelenti, hogy a jelentkezők számához képest idén jelentősen nőtt a felvettek aránya. Idén költségtérítéses képzésre 187-el kevesebben (1.155-an) jutottak be az egyetemre – mondta. A rektor arra számít, hogy optimális esetben a pótjelentkezéseknek köszönhetően a Bölcsészettudományi Kar 300, a Gépészmérnöki és Informatikai Kar 288, a Gazdaságtudományi Kar 200, az Állam- és Jogtudományi Kar még további 200-zal növelheti a hallgatók létszámát – fűzte hozzá.

A Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) összesen 6.321 diák került be, közülük 4.597-en államilag finanszírozott képzésen kezdhetik meg tanulmányaikat ősszel – mondta Keczer Gabriella, az intézmény szóvivője. Az államilag finanszírozott képzésre felvett hallgatók létszámát vizsgálva az SZTE a vidéki intézmények közül az élen végzett, az országos összesítésben is csupán az ELTE előzi meg – közölte a szóvivő.

A Debreceni Egyetem előzetes közleménye szerint soha ennyi felvett elsőéves hallgatójuk (6319) nem volt, az első helyen jelentkezettek több mint 90 százaléka felvételt nyert. Különösen az államilag támogatott hallgatói létszám nőtt, 452-vel , ami több mint 11 százalékkal haladja meg az elmúlt évi adatokat.

Jól teljesített a szekszárdi főiskola, így elégedett a felvételi eredményekkel és a ponthatárokkal a Pécsi Tudományegyetem Szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Karának főigazgatója, Fusz György.

Első körben az 1.700 jelentkező közül 431 hallgató nyert felvételt a különböző szakokra, beleértve az államilag finanszírozott és a költségtérítéses helyeket is. Hozzátette, már most elérték a tavalyi létszámot. Azt még pontosan nem tudni, hogy a pótfelvételi során hány hallgatóval bővül a létszám, de feltehetően mintegy százzal. A tavalyihoz hasonlóan egyetlen szakot, a magyar alapszakot nem tudják indítani a főiskolán. Az országban csak Szekszárdon induló környezetkultúra szak viszont népszerűnek bizonyult: a szép számmal jelentkezőknek a bekerüléshez minimum 364 pontot kellett elérniük.

Az Egri Eszterházy Károly Főiskolán 2 alapszak és 2, úgynevezett második tanári szak esetében nem sikerült elindítani a képzést, mivel nem volt elég jelentkező. Eredetileg 28 alapszakot, 11 felsőfokú szakképzést és 8 tanári mesterszakot hirdettek meg. Az alapszakok esetében a romanisztika – francia szakirány és a plasztikai ábrázolás esett ki. A második tanári szakként pedig nem tudták elindítani a multikulturális nevelés tanári és az inkluzív nevelés tanári szakokat. A főiskola kapacitását összességében 70 százalékban sikerült feltölteni. Ezért elsősorban a bölcsészettudományi szakok a felelősek, amelyek esetében 70-80 százaléknyi a szabad kapacitás – mondta Kalóné Szűcs Erzsébet, az intézmény tanulmányi központjának igazgatója.

Az elmúlt esztendőhöz képest 6,2 százalékkal több, 767 hallgatót vettek fel a szarvasi központú Tessedik Sámuel Főiskolára – tájékoztatta az MTI-t az intézmény rektora. Puskás János elmondta: összességében elégedettek az idei felvételi eredményével, hiszen 2007-ben az előző évhez képest 19 százalékos volt a visszaesés. A szarvasi, a gyulai és békéscsabai karokkal működő főiskolán eredetileg 13 szakon hirdettek felvételit, ám a mezőgazdasági és élelmiszeripari gépész szakirányon, mivel nem jelentkeztek elegen, eleve nem is indítottak volna képzést.

(mti)