A nemzet jelenlegi állapotáról szólva Patrubány egyebek között arról beszélt, hogy sorra olyan események történnek, döntések születnek, amelyek a magyarság számára negatív üzeneteket fogalmaznak meg. Ezek közé sorolta, hogy szerinte a parlamenti képviselők gyakorlatilag olvasatlanul szavazták meg a nagy horderejű lisszaboni szerződést, az Alkotmánybíróság 18 éve lényegében törvénytelenül működik, mivel nincs elfogadott ügyrendje.
Támadta a miniszterelnököt is, aki véleménye szerint „bocsánatkérés nélkül káromolhatja a hazát”. Szerinte a magyarság számára megjelenő sok negatív üzenet közvetlen összefüggésbe hozható az alacsony gyermekvállalási kedvvel, a magas szintű alkoholizmussal, a rendkívüli elszegényedéssel. Ezek a folyamatok – tette hozzá – egyre inkább továbbgyűrűznek a trianoni döntés nyomán elcsatolt területeken élő magyar közösségek irányába is.
A kongresszus nyitónapján felolvasták a dalai láma üdvözletét, aki sajnálkozását fejezte ki, hogy nem tud részt venni a tanácskozáson. A tibeti vallási vezető örömét fejezte ki, hogy az 1938-ban alapított Magyarok Világszövetsége a magyar nemzet szellemi és kulturális egységét próbálja megőrizni. „Minket, tibetieket megihletnek az önök erőfeszítései, miután nekünk is azonosak a törekvéseink” – fogalmazott levelében a dalai láma.
Az augusztus 20-án záruló Magyarok VII. Világkongresszusára összesen ezer küldött kapott meghívást a világ minden tájáról, közülük mintegy hétszázan jelentek meg az első napon. A kongresszus keretében összesen tizenkét konferenciát rendeznek a magyarság múltjával és remélt jövőjével kapcsolatban.
(MTI)
