Az Akadémiára kerül a Lipót gyűjteménye

Méltó helyre, az Magyar Tudományos Akadémia gondozásába kerül az egykori Országos és Pszichiátriai Intézet (OPNI) muzeális értékű gyűjteménye - mondta Plesznivy Edit művészettörténész-muzeológus, aki két évtizeden át gondozta az anyagot.

A Magyar Nemzeti Galériában osztrák és magyar pszichiátriai betegek munkáiból rendezett Art brut című kiállítás szerdai sajtótájékoztatóján jelentette be Beke László, az MTA Művészettörténeti Kutatóintézetének igazgatója, hogy az Akadémia gondozásába kerül az OPNI gyűjteménye. Az anyag sorsa az intézet tavalyi bezárása óta teljesen bizonytalan volt. Mint Plesznivy Edit kifejtette, megfelelő tudományos hátteret biztosít a pszichiáterek, pszichológusok és más szakemberek részvételével megalakuló tudományos tanács.

"Ez a biztosítéka a komoly szakmai felügyeletnek. Egyben marad, s méltó helyre kerül ez az orvosi és kultúrtörténeti szempontból egyaránt jelentős anyag" – emelte ki a művészettörténész-muzeológus, hozzátéve, hogy a Teréz körúton alakítanak ki egy kis múzeumot és kutatóhelyet. Plesznivy Edit kitért arra, hogy a kollekciót Seilig Árpád elmeorvos alapította az 1910-1920-as években, amikor a "Lipót" másodorvosaként betegei alkotásait kezdte el gyűjteni. Jelenleg mintegy ezer műtárgy található a kollekcióban, amely két részre oszlik: az intézetben kezelt művészek alkotásaiból, valamint a nem hivatásos alkotók műveiből áll.

Ismertetése szerint a második világháború előtti időkig, amikor nem léteztek gyógyszerek, a pszichiátriai betegek "kezelése" elkülönítésükből, elzárásukból állt. Az ebben a korszakban született megdöbbentő erejű alkotások a betegeket gyötrő szörnyű látomásokat tükrözik, rajtuk a klasszikus téboly megnyilvánulásai figyelhetők meg.

Mint Plesznivy Edit elmondta, a hivatásos alkotók közül a gyűjtemény egyebek közt Zórád Géza festőművész néhány vásznát, Nemes Lampért József Párizsban készült tusrajzát tartalmazza. A "Lipót" lakója volt nyolc éven át Gulácsy Lajos is, ám a festőművésznek ekkor már annyira súlyos volt az állapota, hogy nemigen alkotott, a gyűjtemény így csupán a kórrajzát őrzi. Az alkotók többsége azonban amatőr volt, akik spontán, öngyógyító módon jelenítették meg látomásaikat. A művészetterápiát ugyanis csupán a múlt század 60-70-es éveiben kezdték el alkalmazni.

Plesznivy Edit kuriózumként megemlítette, hogy a gyűjteményben megtalálható Báthori Erzsébet perének latin nyelvű jegyzőkönyve, ugyanis mindent összeszedtek, ami az elmebajjal kapcsolatos. Ennek jegyében került be a kollekcióba a "Matuska-ügy", a biatorbágyi viadukt 1931-es felrobbantásának teljes sajtóanyaga is, de akad Matuska Szilvesztertől néhány rajz és festmény is.

A gyűjtemény része Szálasi Ferenc 1938-as politikai röpirata alapján készített elmeorvosi vélemény. "A röpiratot az egyik országgyűlési képviselő küldte el egy pszichiáternek, aki csupán az írást véleményezte. Ennek a kézirata is megtalálható a gyűjteményben" – mondta. Plesznivy Edit érdekességként említette Havas Gyula pszichiáter listáját, amelybe az ókortól az 1940-es évekig olyan képzőművészek kerültek, akik bizonyítottan valamilyen elmebetegségben szenvedtek.

(mti)