A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjának 2008. szeptemberi adatfelvétele a két nagy párt közötti különbség enyhe növekedését mérte augusztushoz képest. Ez annak tudható be, hogy a Fidesz támogatottsága a szokásosnak mondható 25-30 százalékos sáv felső széle felé mozdult el a múlt havi 25 százalékról, így jelenleg a megkérdezettek 27 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pátra – közölte a Századvég-Forsense.
Ezzel egyidejűleg az MSZP támogatottsága nem változott, ami azt jelenti, hogy immár tartósan elmozdulni látszik a kormánypárt a korábbi 15 százalék alatti mélységből, de a megszorító intézkedések 2006-os bejelentése előtti, 20 százalék feletti szintet jelenleg nem éri el. Az összes megkérdezett körében az SZDSZ 1 százalékon, az MDF ugyanakkor 3 százalékon áll. Ez utóbbi érték magasabb az elmúlt hónapokban rögzítetteknél, de az majd a későbbi mérésekből derül ki, hogy a párt ezt képes-e hosszabb távon megtartani, vagy csupán eseti eredményről beszélhetünk. A biztos szavazó és pártot is választó személyek köre sem változott jelentősen az elmúlt hónaphoz képest, jelenleg a megkérdezettek 39 százaléka sorolható ebbe a csoportba (+1 százalékpont).
A választások kimenetelének előrejelzése szempontjából fontos csoporton belül is 3 százalékponttal nőtt a Fidesz előnye, de ez nem a Fidesz támogatottságának növekedésére (1 pontos csökkenés után 56 százalék), hanem a biztos MSZP-szavazók arányának csökkenésére vezethető vissza (30 százalék). Az MDF támogatottsága (6 százalék) átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges küszöböt, az SZDSZ-é viszont kritikus szinten, 2 százalékon áll. A pártok győzelmi esélyei rendkívül nagy különbséget mutatnak.
A kérdezettek túlnyomó többsége, 59 százaléka úgy véli, hogy egy most vasárnap megrendezésre kerülő országgyűlési választáson a Fidesz nyerne. Mindössze 9 százalék gondolja úgy, hogy a választások győztese az MSZP lehet. A Fidesz-szavazók magabiztosak pártjuk győzelmi esélyeivel kapcsolatban, 81 százalékuk gondolja azt, hogy a Fidesz alakíthatna kormányt egy esetleges választáson. Az MSZP-szavazók jóval szkeptikusabbak: többségük, 46 százalékuk a Fideszt esélyesebbnek tartja a győzelemre, és mindössze 23 százalékuk jósol MSZP-győzelmet. Szeptemberi felmérésük során a másodlagos pártpreferenciákra is rákérdeztek, azaz arra, hogy a választott párton kívül – amennyiben lehetősége volna rá – melyikre szavazna még a megkérdezett.
A pártválasztók fele nem rendelkezik másodlagos preferenciával, nem szavazna másik pártra. A pártot választók másodlagos preferenciái közül kiemelkedik az MDF (12 százalék), a második helyen pedig az SZDSZ áll (8 százalék).
A nagy pártok közül a Fidesz 7, az MSZP pedig 3 százalék számára jelent második megoldást. Ezek az értékek igen hasonlóak a legutóbb májusban végzett hasonló kutatásunk eredményeihez. Változás viszont, hogy az MDF immár mindkét nagy párt szavazói közül hasonló arányban tudhat maga mögött másodlagos támogatókat (MSZP-szavazók: 13 százalék, Fidesz-szavazók: 11 százalék). Bár alacsony az elemszám, megjegyzendő, hogy az MSZP-szavazók másodlagos preferenciái közel azonos arányban oszlanak meg az MDF és az SZDSZ között.
A kutatásban azt is vizsgáltuk, hogy mely pártra nem szavaznának semmiképp válaszadók. Az MSZP a leginkább elutasított párt, a megkérdezettek 40 százaléka biztosan nem adná rá voksát. A Fideszt (27 százalék) az SZDSZ is megelőzi elutasítás tekintetében (31 százalék). A parlamenti pártok mindegyikének emelkedett az elutasítottsága május óta.
