Bernáth Ildikó (Fidesz) országgyűlési képviselő azzal kezdte vitaindítóját, hogy sem az ország állapotáról, sem azon belül a cigányság helyzetéről „sok jót nem tudunk elmondani”. A parlament foglalkoztatási bizottságának alelnökeként arról beszélt, hogy a tízmilliós magyarországi népességből mindössze 3,8 millió embernek van legális munkája, de ha a minimálbéren bejelentetteket és a közalkalmazottakat nem számítjuk, csupán kétmillió ember után fizetik be munkáltatóik a járulékokat és az adókat. Ez azért gond, mert minél kevesebb embernek van lehetősége, hogy tisztességes munkát vállaljon, annál magasabb adókat és járulékokat kell kivetni. A megoldás a munkalehetőség, de ehhez az kell, hogy a hazai vállalkozók pályázni tudjanak munkahelyteremtésre – hívta fel a figyelmet. Bernáth Ildikó a cigányság legfeszítőbb problémájának nevezte, hogy sokan nem fejezik be a nyolc osztályt, pedig ez az alapja annak, hogy szakmát tanuljanak.
Soltész: A társadalom legmélyebb válságát éljük
Soltész Miklós (KDNP) országgyűlési képviselő szerint a cigányság és a többségi társadalom legmélyebb válságát éljük ma. Hiába van diszkriminációellenes vagy esélyegyenlőségi törvény, program a roma évtizedről vagy határozati javaslat arról, hogyan legyen jobb a gyermekeknek, ezek nem valósultak meg. Az oktatásban nincs lehetőség a felzárkóztatásra, mert óvodák és iskolák szűnnek meg a kistelepüléseken – tette hozzá. A kereszténydemokrata politikus katasztrofális lépéseknek nevezte, hogy az elmúlt hónapokban leállt a Lépj egyet előre program, mert kevés a pénz, emiatt nem fizetik ki a mentorokat és az elvégzett tanfolyamok árát. Hasonlóan minősítette, hogy 20 ezer forintot kapnak azok, akik nem végezték el a nyolc osztályt, de óvodába viszik a gyermekeiket, mert ez „azt sugallja, hogy bolond volt, aki elvégezte az iskolát”. Szerinte a cigányság helyzetének javítása érdekében is csökkenteni kell a járulékterheket, az egészségügy területén szűrőprogramokat kell indítani, mert a megelőzés mindig olcsóbb. Az oktatás területén vitát kell folytatni arról, hol kell fellépni a szegregáció ellen, ahol szükséges, más keretet kell biztosítani a cigány gyerekek oktatására és vissza kellene állítani a szakképzési ösztöndíjrendszert. Soltész Miklós úgy látja, a segélyezési rendszert úgy kell átalakítani, hogy azok kapják, akik valóban rászorulnak, de aki dolgozik, annak a jövedelme elszakadjon a segélyektől. A „szocpol” rendszerét is úgy kell átalakítani, hogy a támogatás elosztásában a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok valódi jogot kapjanak.
Ékes József (KDNP) azt fejtegette, hogy új szociálpolitikai rendszert, munkahelyteremtő programot kell kialakítani, mert a népesség fogyatkozása az ország lakosságának ma már tíz százalékát kitevő cigányságra is kihat. Szerinte a magyar társadalomnak a cigányság kulturális értékeit be kellene emelnie a hungarikumok körébe.
„Az a céljuk, hogy minél nagyobb legyen a feszültség”
Farkas Flórián (Fidesz) parlamenti képviselőként és egyben a Lungo Drom elnökeként a szeptember 20-ra tervezett budapesti roma békemenetet tette szóvá. Illegitimnek nevezte az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnökét, Kolompár Orbánt, kifejtve, hogy ha a tüntetésen valami történik, azért Gyurcsány Ferencet és Kolompár Orbánt terheli a felelősség, mert „az a céljuk, hogy minél nagyobb legyen a feszültség”. Úgy fogalmazott: a kormány nem foglalkozik a cigánysággal, és azzal, hogy „Gyurcsány Kolompárral tüntettet, hadat üzent a magyarországi cigányságnak”. Ez ellen tenni kell, „a Fidesz ebben partner, mert a nép mögött van”, ezért felszólította a miniszterelnököt és az OCÖ elnökét, „a cigányokat eszközként ne használják fel”.
(MTI)
origo.hu
Végzetes baleset: szétroncsolódtak egy munkás ujjai
