Az elmúlt három évben a közszférában jelentős, mintegy 10 százalékos létszámleépítés történt, a korábbi több mint 800 ezer közigazgatásban dolgozó helyett napjainkban mintegy 730 ezren dolgoznak a területen – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter pénteken Budapesten, a Politikai és vállalati vezetői fórum című rendezvényen, amelyet az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), a Joint Venture Szövetség (JVSZ) és a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) szervezett. A Miniszterelnöki Hivatal vezetője elmondta: a kormány az elmúlt időszakban jelentős lépéseket hajtott végre a közigazgatás korszerűsítése érdekében. A kancelláriaminiszter ezek között említette az elektronikus igazgatás elterjedését, többek között az elektronikus ingatlanárverés bevezetését, az e-kormányzás egyre nagyobb mértékű megvalósítását. Kiemelte: két év alatt a GDP 2,1 százalékával, hozzávetőleg 600 milliárd forinttal csökkentek a közszféra kiadásai. Elmondta: a kormányzás korszerűsítését szolgálta az is, hogy az elmúlt időszakban több mint 770 kormányrendeletet „dereguláltak”, számos egyszerűsítést hajtottak végre a miniszteri rendeletekben is. Mindeközben a gyorsabb finanszírozás érdekében az államkincstár kifizetési határideje átlagosan két napra csökkent. Ha az államkincstár nem teljesít időben valamilyen kifizetést, késedelmi kamatot fizet az intézmény – mondta Kiss Péter.
„Politikai zsákmányszerzés”
A közszféra átalakításával kapcsolatban ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg Kontrát Károly (Fidesz). Véleménye szerint olyan mértékű politikai zsákmányszerzésre soha nem volt még példa, mint a mostani kormány idején. Felvetette: a Fidesz álláspontja szerint a mostaninál lényegesen olcsóbb, takarékosabb államot kellene működtetni. Ennek egyik első jeleként a Fidesz 200 fős parlamentre tett javaslatot. Kontrát Károly szerint túl sok új állami intézmény jött létre az elmúlt években.
Horn Gábor (SZDSZ) szerint a mai magyar önkormányzati rendszer alkalmatlan feladatai ellátására; az államháztartás átalakításával párhuzamosan kellene megvalósítani az önkormányzati reformot. Úgy vélte, hogy a felsőoktatás is jelentős reformokra szorul, hisz a felsőoktatásban nem kell valódi kihívásokkal szembenézniük az intézményeknek, ha pedig nem lesz verseny, a távlati kihívásokkal sem tud majd szembenézni a felsőoktatás.
Létszámleépítés „a fűnyíróelv” alapján
Kajdi József (MDF) szerint ugyan valóban komoly létszámleépítés valósult meg a közigazgatásban, ez azonban „a fűnyíróelv” alapján történt, nem a feladatok újragondolása alapján valósult meg. Úgy vélte: túlzott az, hogy Magyarországon 3200 önkormányzati testület működik. Egyetértett azzal, hogy egy, a mostaninál kisebb létszámú parlamentet kellene létrehozni, de mint mondta, ezzel együtt az önkormányzati testületek létszámát is csökkenteni kellene.
Érvényesíteni kellene a „ne lopj, ne csalj” elvét
Vejkey Imre a KDNP képviseletében elmondta: a jelenleginél nagyobb anyagi megbecsülésben kellene részesíteni a bírókat, és nem lenne szabad a bírói testületet túlterhelni. Véleménye szerint az állami tevékenység során szigorúan érvényesíteni kellene a „ne lopj, ne csalj” elvét. A körbetartozás tervezett felszámolásakor azt is szem előtt kellene tartani, hogy az államnak is minden számlát időben ki kellene fizetnie, mert nagyon gyakran éppen az állami intézmények késedelmeskednek a fizetéssel.
(MTI)
origo.hu
Veszélyben a gyereke, ha őket látja
