A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint egyelőre nem született döntés arról, hogy mikor kerül a parlament elé az a márciusban készített törvényjavaslat, amely lehetőséget teremtene arra, hogy a kéményseprők rendszeresen végezhessenek szén-monoxid-méréseket.
A távirati iroda annak kapcsán kérdezte a katasztrófavédelmi szakembert, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a hét végén, a jövő hét elején jelentősen csökken a hőmérséklet, az ország területén többfelé várható eső, záporeső, zivatar. A hideg idő matt pedig várhatóan egyre több lakásban kapcsolják be a fűtést. Évente mintegy 6000–6500 lakástűzhöz riasztják a tűzoltókat. Tavaly összesen 133-an vesztették életüket és 582-en sérültek meg tűzben – mondta a szóvivő, hozzátéve, ebben az évben már 91-en vesztették életüket és 336-an sérültek meg lakástűzben. Mint mondta, a halálesetek leggyakrabban a november és március közötti időszakban következnek be. Elmondta: a lakástüzek leggyakoribb oka a nyílt láng használata és a dohányzás. A statisztikák szerint a kisgyermekek és az idős, beteg emberek válnak a leggyakrabban a lakástüzek áldozataivá, mert ők még nem, vagy már nem képesek reagálni a veszélyhelyzetre. A szóvivő arra hívta fel a figyelmet, hogy még a fűtési szezonban sem késő átvizsgáltatni a különböző tüzelő-fűtő berendezéseket, mivel a gázfűtéses lakásokban a visszaáramló égéstermék szintén tragédiához vezethet. A fél éve nem használt tüzelőberendezésekben meglazulhatnak a tömítések, elmozdulhatnak az alkatrészek, ezért célszerű használat előtt átvizsgáltatni őket. A tüzelő-fűtő berendezések kifogástalan működése során is vigyázni kell arra, hogy ne legyen éghető anyag a sugárzó hővel, nyílt lánggal működő eszközök közelében – tette hozzá.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium még márciusban jelentette be, hogy elkészítette azt a törvénytervezetet, amely lehetőséget teremtene arra, hogy a kéményseprők rendszeresen végezhessenek szén-monoxid-méréseket. A szaktárca akkor emlékeztetett rá: a gázkészülékek karbantartóinak nem kötelező feladata az égéstermék szén-monoxid-kibocsátásának mérése, csak külön kérésre, a szükségesnél lényegesen kevesebb esetben végeznek szén-monoxid-mérést, piaci áron, miközben a kéményseprők jelenleg is minden lakásban ellenőrzik a kéményeket. A tervezet szerint a szén-monoxid-mérést négyévente kötelező lenne elvégezni, átalányban pedig 400 forintba kerülne évente.
A tervezet nemcsak a gázkészülékek szén-monoxid-kibocsátásának ellenőrzését, hanem a levegőellátás szempontjából a lakásoknál végzett utólagos szigetelések, illetve egyéb berendezések vizsgálatát is kötelezővé tenné. A közlemény szerint az elmúlt években – a rendkívül enyhe tél ellenére is – 39 szén-monoxid-mérgezéses baleset következett be, ami 15 ember halálát okozta, és további 39 ember szenvedett szén-monoxid-mérgezést.
A korábbi években is átlagosan 30-40 ember halálát okozta a szén-monoxid-mérgezés. A halálesetek és a balesetek fő okai között található a gázkészülékek karbantartásának hiánya, a levegő-utánpótlást akadályozó, fokozott légzárású nyílászáró szerkezetek alkalmazása, illetve a gázkészüléknek páraelszívóval és egyéb tüzelőberendezéssel történő egyidejű üzemelése – írták márciusban. A távirati iroda megkereste a törvénytervezettel kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumot, ahol azt közölték: egyelőre nem született döntés arról, hogy ez a törvényjavaslat mikor kerül a parlament elé.
(MTI)
origo.hu
Megszűnt a vízhiány, megjavították a csőtörést a Balatonnál
