Hétfőn tárgyalhatják a parlament feloszlatásáról szóló indítványt

A házbizottság döntésétől függően hétfőn derülhet ki, hogy az Országgyűlés még aznap tárgyalja-e a saját feloszlatásáról szóló MDF-es képviselői indítványt. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke csütörtökön azt mondta, az MDF hétfőre rendkívüli házbizottsági ülést kezdeményezett annak érdekében, hogy az Országgyűlés házszabálytól eltéréssel tárgyalja, és még aznap, az őszi ülésszak első napján szavazzon is a parlament feloszlatásáról szóló indítványukról.

Az MSZP és az SZDSZ már korábban jelezte, hogy nem ért egyet a parlament feloszlatásáról szóló javaslattal, így ha a Háznak döntenie kell a házszabálytól való eltérésről, várhatóan nem lesz meg a szükséges négyötödös többség. Herényi Károly és Hock Zoltán országgyűlési határozati javaslatában azért javasolja a parlament szeptember 30-ával történő feloszlatását, mert „a politika erői közötti konszenzus és az együttműködés teljes hiánya ellehetetlenít mindenfajta döntést, amely a nemzeti alapkérdéseket, az ország fejlődését, egyúttal a kormányozhatóságot érinti”. Hétfőn hivatalos magyarországi látogatása keretében beszédet mond a Parlamentben José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, akinek hivatalba lépése óta deklarált célja, hogy meglátogassa a tagállamok nemzeti parlamentjeit, ezzel is tovább erősítve a nemzeti parlamentek szerepét az EU-ban. Napirend előtt teszi le a képviselői esküt a szocialista Szabadkai Tamás 32 éves sárbogárdi jogász, aki a Szántó János halála miatt megüresedett területi listás képviselői helyet foglalja el.

A Ház dönthet arról az ötpárti indítványról, amely az ENSZ közgyűlésének határozata alapján szeptember 15-ét a Demokrácia Nemzetközi Napjává nyilvánítja annak érdekében, hogy hangsúlyozza a demokrácia fontosságát, az annak fenntartását célzó demokratikus rendszerek előtt álló kihívásokat. A képviselők határoznak Sólyom László köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény módosításáról. Az államfő többek között nem értett egyet azokkal a rendelkezésekkel, amelyek alapján a jövőben olyan területeket is korlátozás nélkül belterületbe lehetne vonni a balatoni üdülőkörzetben, amelyeken nincs megfelelő csatornahálózat. Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel, 341 támogató szavazattal fogadta el a Balaton-törvényt. Kedden kezdődik az új polgári törvénykönyv (Ptk.) általános vitája.

A kódextervezet, amely az 1959-ben elfogadott Ptk.-t váltaná fel, többek között szabályozná a bejegyzett élettársi kapcsolatot, és büntetné a gyűlöletbeszédet. Az Országgyűlés megvitatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2007-es tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámolót. A jelentés egyebek mellett kitér arra, hogy az egészségügyben a meghirdetett szándékok ellenére, a 2006-ban megkezdett reform első lépéseként a kínálatnak, vagyis az egészségügyi aktív fekvőbeteg ellátók kapacitásának a jelentős szűkítése, az egészségpénztár által finanszírozott szolgáltatások csökkentése történt. Ezen túl a fogyasztó, a beteg egészségügyi szolgáltató választási jogát is beszűkítette a jogalkotó – áll a dokumentumban. A GVH beszámolója szerint az is megállapítható, hogy a magyarországi villamosenergia-piacon valamelyest mérséklődött a verseny, illetve az energiahordozó-árak emelkedése. Az importlehetőségek szűkülése és a magas energiafogyasztás eredőjeként jelentősen nőtt a villamos energia ára, mind a közüzemben, mind a szabadpiacon.

(MTI)