Lezsák Sándor: Közös jövőkép is kell a új többségnek

Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke nyitotta meg az MDF-ből kizárt képviselők által alapított ellenzéki szervezet harmadik országos gyűlését pénteken a Lakiteleki Népfőiskolán. A megnyitón többek között felszólalt Vízi E. Szilveszter is, aki az egyre súlyosabb orvoshiányra hívta föl a figyelmet. • Gyurcsányék a züllés és az enyészet felelősei

Politikai üldözöttnek nevezte magát bevezetőjében Lezsák Sándor, utalva arra, hogy kizárták az MDF-ből. „De a remény hal meg utoljára” – mondta, kijelentve, hogy bízik abban, hogy egyszer volt pártja még visszatér a rendszerváltó párt alapításának gyökereihez. Az országgyűlés fideszes alelnöke a népszavazással létrejött új többségről beszélt, akinek utat és programot kell mutatni. „Ne csak közös ellenfele, hanem közös jövőképe legyen az új többségnek” – fűzte hozzá az országgyűlési képviselő. A polgári szövetség valamennyi résztvevője közös feladatának nevezte, hogy „tegyen le az asztalra egy olyan programot”, ami kivezeti az országot a jelenlegi válságból, és alapja lesz a jelenlegi kormány leváltása után egy „hosszan tartó kormányzati folyamatnak”.

Glatz Ferenc, az MTA volt elnöke a tudomány és a politika rendszerváltás utáni kapcsolatáról beszélt. „Libaként tocsogunk a pocsolyában” – mondta derültséget kiváltva hallgatóságból. Addig, amíg az akadémiai szférában végrehajtották a racionalizálást, az egyetemi szféra ellenállt, s így szétaprózódott a magyar felsőoktatási rendszer – szögezte le az akadémikus. Hozzátette: a többpártrendszer több politikát hozott be az egyetemi rendszerbe, mint az egypártrendszer. A felsőoktatás fejlesztéséhez felhasznált magántőkét, a PPP-programot nemzeti öngyilkosságnak nevezte, mely a költségvetést évtizedekre eladósítja. A rendszerváltás egyik nagy deficitjének nevezte, hogy a felsőfokú oktatási rendszert nem lehet racionalizálni. Véleménye szerint a Kárpát-medencében élő magyarságnak közös kultúrpolitikára van szüksége.

Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte: az Európai Unióban felismerték, hogy a kutatás fejlesztésre a nemzeti jövedelem három százalékát kell fordítani, mert különben a térség lemarad az USA és az ázsiai országok versenyében. Az egészségügyi reformról szólva hangsúlyozta: az „nem reform, hanem káosz”. Kulcskérdésnek nevezte a prevenció teljes hiányát, és az egyre nagyobb orvoshiányt.

Pálinkás József, az MTA jelenlegi elnöke előadásában kifejtette: az Akadémiának a nemzeti stratégiai kérdésekben akkor is megoldási javaslatot kell adnia, amikor nem kérik. „Az Akadémiától aktív közéletiséget, a kutatásban nemzetközi színvonalat kérek” – tette hozzá.

A Nemzeti Fórum Egyesület országos gyűlésének második napján Csatári Bálint geográfus, majd Széles Gábor vállalkozó szólal fel, aztán pedig 17 szekcióban folytatják a munkát.

(MTI)