Jámbor István alezredes elmondta: számos jogszabályváltozás volt ebben az évben, amelyeknek a célja az volt, hogy javuljon a közlekedésbiztonsági helyzet. Például ebben az évben szigorodott a járművezetők előéleti pontrendszere, nőtt a helyszínen kiszabható bírságok alsó és felső határa, a korábbinál több esetben lehet már a helyszínen elvenni a járművezetői engedélyt, és május óta lehetőség van az objektív felelősség elve alapján a közigazgatási bírság kiszabására is.
Vagyis nem egyedül az objektív felelősség elvének tudható be, hogy némileg javult a közlekedésbiztonsági helyzet a januártól júliusig terjedő időszakban. A statisztika szerint idén – a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva – 7,4 százalékkal csökkent a személyi sérüléses balesetek száma, a halálos balesetek száma pedig 25,5 százalékkal – mondta. Hozzátette: a meghalt személyek száma is csökkent, tavaly ebben az időszakban 705, idén majdnem 200-zal kevesebb, 516 ember vesztette életét közlekedési balesetben.
Emlékeztetett rá: 1990 és 2000 között csökkent a halálos balesetek száma, tíz év alatt csaknem 50 százalékkal, aztán az ezredforduló környékén stagnált, illetve nőtt egy keveset, most pedig hét hónap alatt negyedével csökkent a halálos balesetek száma. A közlekedésbiztonság javítása érdekében hozott szabályokat akkor tekinthetik sikeresnek, ha ez az eredmény hosszú távon is fenntartható lesz – tette hozzá.
Az objektív felelősséggel kapcsolatban elmondta: május 1-jét követően négy hónap alatt 105 ezer esetben szabtak ki első fokon közigazgatási bírságot. Mint mondta, augusztus közepéig mintegy 1000 esetben érkezett fellebbezés, amelyben magát a jogsértést vitatták, a jogorvoslati kérelmek 80 százaléka azonban nem a jogsértést, hanem a kiszabott bírság összegét vitatja, vagy részletfizetési kedvezményt kér.
A kiszabott bírság összege meghaladja a négymilliárd forintot, vagyis átlagosan 40 ezer forint a bírság összege. Mivel a legkisebb kiszabható bírság 30 ezer forint, a 40 ezer forintos átlagos bírság azt mutatja, hogy jellemzően kisebb súlyú szabályszegéseket követnek el az autósok – mondta.
A 105 ezer határozatból 93 ezret gyorshajtás miatt, hétezernél is többet a megállási és várakozási szabályok megsértése és több mint kétezret a tilos jelzésen áthaladás miatt hoztak meg. A rendőrség statisztikája kitér arra is, hogy a 93 ezer gyorshajtásból 23 ezer esetben a sebességkorlátozó táblát hagyták figyelmen kívül a járművezetők. 58 ezer esetben a személygépkocsi, motorkerékpár vagy a 2,5 tonna alatti gépjármű vezetője a KRESZ sebességre vonatkozó általános szabályait sértette meg, vagyis gyorsabban hajtott, mint a lakott területen belül engedélyezett 50, lakott területen kívül 90, autóúton 110, autópályán 130 kilométeres óránkénti sebesség. Több mint nyolcezer esetben a sebességre vonatkozó általános előírásokat tehergépjárművek vezetői sértették meg (lakott területen 50, lakott területen kívül 70, autópályán 80 kilométer/óra). Négyezer esetben a vasúti átjárón áthaladás szabályait sértették meg.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az adatokat befolyásolja, hogy a rendőrség hol ellenőriz, de – tekintettel arra, hogy a gyorshajtások túlnyomó többségét az általános előírások megszegésével követték el – cáfolta, hogy a rendőrség „utazna” a 30 kilométer/órás sebességkorlátozó táblák előírásait megszegőkre.
A rendőrség május 1-jétől „élesben” alkalmazza az objektív felelősség elvét; a hét kiemelt szabálysértés elkövetése esetén 30 ezer forinttól 300 ezer forintig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki a gépjármű üzemben tartójával szemben. A jogszabály szerint a gépjármű üzemben tartója felelős azért, ha a járművel túllépik a megengedett legnagyobb sebességet, nem tartják be a vasúti átjárón történő áthaladás szabályait, a közlekedési lámpák utasításait, a megállás és várakozás szabályait, a behajtási tilalomra és kötelező haladási irányra vonatkozó szabályokat, az autópálya leállósávjának igénybevételét meghatározó szabályokat, illetve a természet védelmére vonatkozó előírásokat.
(mti)
