Pálinkás: Mátyás óta nem sokszor sikerült stabilizálni a pénzt

Mátyás király erős, jól szervezett országot teremtett, amire úgy tekintettek, mint Európa kulturális központjára – mondta Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTI) elnöke csütörtökön Debrecenben.

A Mátyás öröksége, kulturális és politikai kölcsönhatások Kelet és Nyugat között címmel rendezett történészkonferencián Pálinkás József felidézte, hogy a királlyá választott 15 éves fiatalember néhány évtized alatt erős központi hatalmat hozott létre.

„Stabilizálta a pénzt, halkan jegyzem meg, hogy ez azóta sem sikerült minden kormánynak” – folytatta az MTA elnöke, hozzátéve: Mátyás szigorú törvényeket alkotott, amelyek be nem tartása szigorú büntetéssel járt, „nem tékozolta el az adókat, nem költött népjóléti kiadásokra, erős hadsereget hozott létre, ami az állam együtt tartásának a módja volt”.

Az MTA elnöke külön kiemelte a kultúra támogatását Mátyás korában, s mindezen erények felsorolása után megjegyezte: az ország minden értelemben vett vezetői, szellemi, lelki, politikai vezetői mértékadóként követhetik Mátyás példáját.

A Debreceni Egyetem (DE) Történettudományi Intézete a Reneszánsz év 2008 programsorozat keretében rendezte meg a tanácskozást, amelyhez 1,6 millió forint központi támogatást kapott – közölte Papp Klára intézetigazgató a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón.

Felidézte: Debrecen méltó helyszíne a Mátyás-konferenciának, nem csupán a történelemhez kötődő rendszeres történésztanácskozások hagyománya okán, hanem azért is, mert a város egykor a Hunyadi család birtoka volt.

Mátyás király édesanyja, Szilágyi Erzsébet maga is többször tartózkodott Debrecenben és személyesen irányította a mai Kálvin tér területén volt egykori Hunyadi-udvarház gazdálkodását.

A magyar, angol, német, francia és olasz nyelven zajló tanácskozáshoz kapcsolódóan az egyetem központi épületében kiállítást rendeztek azokból a dokumentumokból, királyi rendeletekből, amelyek Mátyás uralkodása idején Debrecent érintették.

A konferencia magyar, cseh, francia és romániai résztvevői a plenáris tanácskozás mellett három szekcióban tekintették át a Mátyás korabeli személyes megítélésével, a keleti országrész gazdasági-társadalmi jellemzőivel, a hazai reneszánsz művészettel, humanista kultúrával kapcsolatos kérdéseket, történeti kutatási eredményeket.

(MTI)