Sándorné Kriszt Éva, a BGF rektora elmondta: mindhárom zalaegerszegi felsőoktatási intézményben magas szintű felsőoktatás folyik, ennek hagyománya van a városban, amit az együttműködés során szeretnének továbbra is megőrizni. Ugyanakkor ezek az intézmények a képzések harmonizálásával jelentős előrelépésre lesznek képesek a felsőoktatásban, az innovációban, a kutatásban, valamint a vállalati kapcsolatokban.
A gazdasági főiskola kampuszán komoly infrastruktúra jött létre, és további lehetőségek vannak a fejlesztésre. A tudásközpont keretei között – a mechatronika és a gépészmérnöki képzés mellett – a műszaki egyetemen valamennyi kara hátteret biztosít majd a képzésekhez, a régió fejlődéséhez és a tudásipar fejlődéséhez – jegyezte meg Péceli Gábor, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora.
Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára elmondta: a magyar felsőoktatásban 2000 óta működő tudásközpontok az innováció, a fejlesztés és a kutatás céljaira jöttek létre. A zalaegerszegi tudásközpont mindemellett egy erőteljes képzésfejlesztést is vállalt. A hálózatszerű fejlesztést a Dunántúl településszerkezete teszi indokolttá, míg az Alföldön a városi integrációnak van szerepe, addig ebben a régióban a valóság más kultúrát, együttműködést és hálózatépítést igényel.
A tudásközpont létrehozását a megyei és a városi önkormányzat is támogatja. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármesterének megfogalmazása szerint meg kell ragadni minden lehetőséget, hogy az ország nyugati felén a főiskolai, egyetemi oktatás és a kutatás felélénküljön. A tudásközpont az együttműködés részleteinek kidolgozását követően, egyéves előkészítő munkaprogram után, 2009 szeptemberében kezdi el működését Zalaegerszegen.
(MTI)
origo.hu
Döbbenetes módszerrel próbálkoznak az internetes csalók, senki sincs biztonságban
