„A napokban Londonban azt mondtam, és most is azt mondom, hogy a nemzetközi pénzügyi válságnak közvetlen, jelentős hatása nem lesz Magyarországra” – jelentette ki a jegybank elnöke az MR1 műsorában. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy a válságnak nem lesz hatása, hiszen egy globális pénzpiac minden szereplőjére hat az a válság, ami a világ legnagyobb gazdaságából, az amerikaiból indult ki – tette hozzá.
A magyarországi hatás legfontosabb eleme, hogy a „befektetők számára minden kockázat jelenleg felértékelődik, és minden kockázatot magasabb felárral hajlandók hitelezni” – magyarázta Simor. Véleménye szerint Magyarország akkor képes mérsékelni ezt a kockázatot, ha csökkenti az államháztartási hiányt, ahogy azt az elmúlt két évben tette.
A napokban folytatott londoni tárgyalásokon a befektetők jelezték, hogy az elmúlt két évben Magyarország által megtett költségvetési lépések helyesek, kockázati szempontból Magyarország javult, de nem biztosak abban, hogy a folyamat tartós marad – idézte fel a londoni konzultációkon elhangzottakat az MNB elnöke.
Az államháztartás javuló egyensúlya akkor tehető tartóssá, ha a politikusok döntenének arról a közpénzügyi törvényjavaslatról, amely már a parlament asztalán van – mondta Simor András. Ez a törvényjavaslat hosszú távú költségvetési szabályokat írna elő, s elfogadása esetén garanciát nyújtana a befektetőknek arra, hogy a korábban folytatott felelőtlen költségvetési politika nem ismétlődhet meg – fűzte hozzá.
Simor András a politikusok figyelmébe ajánlotta a napokban felvetődő javaslatot, amely a költségvetési kiadásoknak plafont szabna, ez ugyancsak a befektetők biztonságérzetét növelhetné. Megjegyezte azt is, hogy a gazdasági növekedés lassulását a foglalkoztatás bővülésével, illetve a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével lehet ellensúlyozni, aminek előfeltétele a költségvetési kiadások és a költségvetési újraelosztás csökkentése.
A jegybanki alapkamat elsősorban nem a gazdasági növekedés serkentésére, hanem az infláció karbantartására szolgál – szögezte le a jegybank elnöke. „Az MNB akkor tud kamatot csökkenteni, ha az infláció a megfelelő irányban halad lefelé, és az infláció emelkedésével kapcsolatos kockázatok kiszűrhetők” – jelezte Simor András.
(mti)
