Szilvásy György asztalán a Kenedi-bizottság jelentése

Átadta jelentését az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló Kenedi-bizottság Szilvásy Györgynek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszternek – tájékoztatott a tárca nélküli miniszter és a bizottság elnöke közös közleményben csütörtök délután.

A kormányrendelettel létrehozott, a miniszterelnök által felkért héttagú testület közel egy éven keresztül vizsgálódott az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának és más illetékes levéltáraknak át nem adott egykori titkosszolgálati iratokat őrző szerveknél – olvasható a közleményben. A bizottság az iratőrző helyeken szerzett tapasztalatai alapján javaslatokat fogalmazott meg a kormány részére az állambiztonsági iratok nagyobb nyilvánossága, kutathatósága feltételeinek javítása érdekében.

A javaslatok várhatóan három héten belül a nemzetbiztonsági kabinet, illetve a kormánykabinet elé kerülnek – írják. Hozzáfűzték: a miniszter felhatalmazást kér a kormánytól az országgyűlési döntést igénylő intézkedési javaslatok ötpárti egyeztetésére, és kezdeményezni fogja, hogy a kormánydöntést követően a bizottság teljes jelentése legyen nyilvános.

A távirati iroda információi szerint a vizsgálat során a kutatók több kérdésben, például az iratok és a bennük szereplő adatok nyilvánosságra hozatalának formáiban, valamint a külföldieket is érintő akták megismerhetőségében nem értettek egyet, így a jelentés közös megállapításaihoz különvéleményüket is csatolták. Az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság vezetésére 2007. július közepén kérte fel a miniszterelnök Kenedi János tudományos kutatót.

A bizottság tagjai: Varga László, a fővárosi levéltár volt főigazgatója, Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, Sipos Levente, a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója, Ripp Zoltán, a Politikatörténeti Intézet osztályvezetője, Palasik Mária, a történeti levéltár tudományos kutatója, valamint Reisz T. Csaba, az országos levéltár általános főigazgató-helyettese. Kenedi János tavaly július végén az Élet és Irodalomban megjelent írásában tette közzé álláspontját: szerinte internetes oldalon kellene nyilvánosságra hozni az 1944 és 1990 között keletkezett politikai rendőrségi iratokat. A testülettel a kormány szándéka az volt, hogy az iratok minél szélesebb körébe be lehessen tekinteni, mondván, csak így lehet eldönteni, hogy a titkosítás jogos-e vagy feloldható.

(MTI)