Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, aki szombaton jelentette be távozási szándékát, kedden Glatz Ferenc akadémikust, Surányi György volt MNB-elnököt és Vértes Andrást, a GKI elnökét nevezte meg az MSZP kormányfő-jelöltjeként. Fodor Gábor közölte, hogy az SZDSZ számára közülük csak Surányi György az elfogadható jelölt. Surányi György az egyetlen, aki képes lehet a bizalmat helyreállítani, és valóban politikamentesen irányítani az országot – mondta a pártelnök az MR1-Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában. Hozzátette: az ország érdeke most az, hogy cselekvőképes kormánya legyen, az előre hozott választás viszont legalább fél év kiesést jelentene.
Nem kell mindenáron megegyezni, és lehet, hogy a vége mégis az előre hozott választás lesz, de amíg esély van, addig törekedni kell annak „a közös halmaznak”, a megtalálására, „amelyben mindkét párt elképzelései egyesülni tudnak”. Olyan program kell, amely a Reformszövetségén alapul, de ahogy az idő múlik, azt is korrigálni kell – közölte Fodor Gábor.
Surányi György a közrádiónak azt mondta: megtisztelőnek tartja, hogy szóba került a neve. A volt jegybankelnök úgy fogalmazott, hogy rajta nem múlna a megegyezés, de a feladatot csak akkor szabad elvállalnia, ha a parlamenti pártok elfogadják ezt a megoldást. A volt jegybankelnök arra a kérdésre nem válaszolt, hogy miről tárgyalt kedden a Fidesszel. A rádió információi szerint annyit kért, hogy az ellenzéki párt ne támadja, ha miniszterelnök lesz.
Gyors megállapodást szeretne az MSZP
Az MSZP minél gyorsabban megállapodna a miniszterelnök-jelöltről – mondta Simon Gábor, az MSZP országos választmányának elnöke szerda reggel közszolgálati televízió reggeli műsorában. „Igyekszünk minél gyorsabban megállapodni. A közjogi határidő meg van szabva, hogy mikor kell a konstruktív bizalmatlansági indítványt benyújtani. A szándékaink szerint a héten meg szeretnénk állapodni, de mindenképpen a közjogi határidőn belül” – hangsúlyozta Simon Gábor. A politikus hozzátette: a megállapodás azonban nem lehet ultimátum és nem diktátum. Az országnak ma az az érdeke, hogy legyen a parlament széles támogatását élvező miniszterelnöke. A politikának mindent meg kell tennie, hogy a következő hónapokban talpon maradjon az ország, ehhez kell a parlamentben érdemi többséget találni – tette hozzá.
Arra a felvetésre, igaz-e, hogy az elnökség és a frakció egésze nem áll Surányi György mögött, a választmányi elnök kiemelte: „nem volt ilyen kiszorítás, nem szemezgettünk”. Mint mondta, „érdeklődéssel hallja” azokat az értesüléseket, miszerint a frakció egésze nem állna Surányi György mögött. "A tárgyalásokon a nevek kerültek szóba és az a feladat, amit meg kell oldani” – hangsúlyozta a választmányi elnök. A jelöltekkel Gyurcsány Ferenc pártelnök konzultált, az MSZP elnöksége összességében nem – fűzte hozzá. Arra a kérdésre, hogy lehet-e egy negyedik jelölt is a miniszterelnöki posztra, Simon Gábor azt mondta: egyelőre a felvetett háromról kell konzultálni.
A felvetésre, hogy mennyire szólna bele Gyurcsány Ferenc vagy az MSZP az új miniszterelnök munkájába, a politikus azt mondta: „ha egy miniszterelnököt megválasztanak, akkor neki önálló cselekvési kompetenciája van”, ugyanakkor ez mégiscsak egy pártok és frakciók által támogatott kormány és miniszterelnök lesz.
Glatz a megfelelő bizalomra vár
Ha ehhez megfelelő társadalmi és politikai bizalom van, akkor komolyan elgondolkodik azon, hogy elvállalja-e a miniszterelnökséget – mondta Glatz Ferenc akadémikus a Klubrádió reggeli műsorának nyilatkozva. Arra a kérdésre, hogy miniszterelnökként miként tudná megteremteni a társadalmi támogatást az intézkedéseihez, Glatz Ferenc azt válaszolta: az elmúlt évtizedek európai politizálásának legnagyobb hibája az, hogy a legjobb politikusok is az emberekért akarnak tenni valamit, de az emberek nélkül. Épp ezért sokkal aktívabb párbeszédre van szükség a politikában – tette hozzá. Az akadémikus szerint nagyon nagy baj, hogy az 1950 után az európai fejlődésben a civil közélet, amelyben az értelmiség, a tisztségviselők, a vállalkozók, a földművesek és a munkások is részt vettek, eltűnt, és maradt helyette a pártélet. „Nem ártana, ha egy kissé ezt a túlzottan pártpolitikai veszekedésekben elmerülő politikai elitet beoltanák jobban ilyen értelmiségi, civil szemlélettel” – fogalmazott.
(MTI)

Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.