„Megengedhetetlen, hogy a rendőrség nem tartja be a törvényi előírásokat” – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója. Úgy látja: 2006-óta az állam bármit megtehet velünk szemben, amire példa a mostani március 15-e is, ahol olyan események történtek, amik 1988-ban is elképzelhetetlenek lettek volna. Schmidt szerint 2002, de főképpen Gyurcsány hatalomra kerülése óta a diktatúra restaurációja történik, annak is az 1988 előtti változata. „Ami 2006 őszén velünk történt arról szól, hogy az embereket meg lehet félemlíteni” – tette hozzá. A történész szerint, ha nekünk félni kell attól akit mi felhatalmaztunk a hatalom gyakorlására, akkor az már nem demokrácia. Schmidt is egyértelműen azon az állásponton van, hogy átfogó vizsgálatra van szükség a 2006-os rendőri brutalitások kapcsán. Vissza kell kapnunk a rendőrségünket, mert mindkét félnek rossz a mára kialakult állapot, ami nagyrészt hasonló a Kádár-rendszerben megszokottakhoz – tette hozzá.
Révész Máriusz megverése kapcsán a Terror Háza igazgatója kifejtette, ha ez a cselekmény a képviselők egy részénél gúnyt vált ki, akkor a társadalom egy részénél is ez a magatartás fog érvényesülni. „A demokrácia a bizalom alapján működik, ha ez elveszik, az egész rendszer válik működésképtelenné” – tette hozzá.
„Az 50-es évek jutottak az eszembe”
„Nem lehet a 2006 őszi eseményeket az emlékezetből kitörölni, az áldozatok máig nem kaptak erkölcsi elégtételt” – mondta el Kormos Valéria újságíró. Úgy vélte, akik ezeket a cselekményeket elkövették, azoknak a médiában kéne bocsánatot kérniük. Az újságíró elfogadhatatlannak nevezte, hogy a sajtó egy része az eseményekről semmit sem tudósított. Kormos hihetetlennek nevezte azokat az eseményeket, amik azokban a napokban az utcákon történtek, és személy szerint neki az ’50-es évek jutottak az eszébe a rendőrségi fellépésről. Véleménye szerint a rendőrség egyértelműen vadászott a fiatalokra, ami kiderül abból, hogy az elfogások és a fölmerült vádak nagyon hasonló rendszerre épültek föl.
Schiffer: 2003-óta problémák vannak a gyülekezési jog alkalmazásával
A rendőri vezetés 2007-es lecserélése óta jól látható, hogy a beavatkozásokban jelentős különbség van és bizonyos összecsapások is megszűntek – mondta el Schiffer András ügyvéd. „A TASZ már 2003-óta hívta föl a figyelmet arra, hogy a gyülekezési jog alkalmazásával bajok vannak, aminek az egyik csúcspontja a 2006-os események voltak” – tette hozzá. Schiffer szerint csak egy új kormány lesz annak kiderítésére, milyen politikai indítékok álltak a kemény fellépések mögött.
A TASZ egykori ügyvivője úgy látja, ha a rendőri brutalitások elszigetelt jelenségek lettek volna, maga a kormány hozta volna nyilvánosságra azokat és nem a jogvédő szervezeteknek kellett volna ezt megtenni. „Ha a rendőrök most képesek jogszerűen oszlatás esetén fellépni, erre 2006-ban miért nem voltak képesek” – tette föl a kérdést. A szakértő annak kapcsán, hogy a hivatalok miért tesznek meg mindent azért, hogy a bizonyítékok homályban maradjanak, elmondta, hogy ez egy a régi rendszerből örökölt reflex, miszerint ha egy testületnek takargatnivalója van, így próbálja elkerülni a felelősségre vonást. Szerinte nehéz magyarázatot találni arra, ha egy parlamenti párt gyűléséről távozókat megverik, de arra főképpen, hogy egy parlamenti képviselőt bántalmaztak és utána a sértettnek róják föl, miért tartózkodott ott.
Elhúzódnak az ügyek
Bodoky Tamás újságíró nem gondolta volna, hogy az akkori ügyek még napjainkban is napirenden lesznek. Példaként hozta föl, hogy Révész ügyében csupán pénteken lesz az első tárgyalási forduló. A rendőrséget is megosztotta ez a kérdés, mivel azok, akik szót emeltek a törvénytelen eljárások ellen, adott esetben katonai bíróságon lesznek kénytelenek felelni – tette hozzá. Pozitív dolognak nevezte, hogy annak a rendőrszakszervezetnek, amely nem tartotta helyesnek ezeket a cselekményeket a létszáma az elmúlt években megduplázódott.
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
