Orbán: Meg kell újítani a magyar államot

Az a szégyen, ami megesett Magyarországgal egy banánköztársaságban sem eshet meg – utalt pécsi előadásában Orbán Viktor az MSZP miniszterelnök-jelölti játszmájára. Lassan mindenki alkalmasnak érzi magát a kormányfői szerepre, vagy legalábbis az MSZP annak érzi – tette hozzá a pártelnök. Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármester-jelöltje ugyanitt arról beszélt, hogy „vészes lemaradások” vannak az EKF-programban. Font Sándor elmondta: a kormány azt sulykolta az emberekbe, hogy a mezőgazdaság nem életképes. Mindezt azért teszik, hogy „a gazdák eladják végre földjeiket, hiszen a magyar termőföld az állam utolsó nagy, pénzzé tehető tulajdona”. • Orbán: A válságkezelő Mekk mestert keresik + Videó + Képek

MNO
2009. 03. 27. 18:04
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Ennek a végjátéknak hamarosan vége fog szakadni” – szögezte le Orbán Viktor, aki egyúttal arra hívta fel a figyelmet, hazánk rendkívül rossz helyzetben van. A Fidesz elnöke a német gazdasági visszaesésre hivatkozva körülbelül 8 százalékos gazdasági hanyatlást jósolt hazánknak. Mint fogalmazott, ezekben a nehéz időkben egy közbizalmat élvező vezetésre van szükség. Véleménye szerint nem a válságkezelésre kell koncentrálni, hanem az újjáépítésre. Hozzátette: nemcsak pénzügyi, erkölcsi válságot is élünk, mindent elborít a korrupció és a hazugság, a tisztességesen dolgozó embernek nincs becsülete – olvasható a legnagyobb ellenzéki párt honlapján.

A volt kormányfő egy belvárosi hotel zsúfolásig megtelt konferenciatermében, mintegy négyszáz ember előtt úgy fogalmazott: a puszta válságkezelés zsákutca, mert ugyanazok próbálkoznak vele, akik a válságot előidézték, ugyanazzal ami előidézte, s ugyanazt az elkorhadt rendszert akarják újraépíteni, amely felmondta a szolgálatot.

„Meg kell újítani a magyar államot” – szögezte le Orbán Viktor, mindehhez pedig erős államra, a magyar tulajdonú gazdaság megerősítésére, a munka tiszteletére, erős közbiztonságra és politikai felelősségvállalásra van szükség. A Fidesz elnöke a föld szerepét hangsúlyozva rámutatott arra is, a vidéki életforma fontossága az elkövetkező évtizedekben fel fog értékelődni és meg fog erősödni. Végül hozzátette: erős kormányt kizárólag általános választás után, a társadalom támogatásával lehet felállítani.

Páva Zsolt: Vészes lemaradások az EKF előkészületeiben

Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármester-jelöltje felszólalásában a közös európai örökség – a római jog, a keresztény kultúra és vallás, valamint a polgári szabadságeszmény – fontosságáráról beszélt. Ezekből az értékekből – tette hozzá – minél többet át kell menteni a jövőnek.

A politikus az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programsorozat előkészületeit bírálva azt mondta: „vészes lemaradások” vannak, „nem úgy mennek a dolgok”, ahogy azt szeretnék. Páva Horvátország jövőbeli európai uniós tagfelvételére utalva úgy vélte, hogy szomszédunk kiemelkedő szerepet játszhat a régió fellendítésben, de ebben a folyamatban szerinte a Magyarország iránt nagy szimpátiával viseltető Bosznia-Hercegovina is bekapcsolódhat.

Font: A kormány tudatosan teszi tönkre a mezőgazdaságot

A kormány az elmúlt években ellehetetlenítette a falvakat, a vidéki kisvárosokat: bezárták az oktatási és egészségügyi intézményeket, tönkretették a közlekedést. S közben – minden más európai állammal ellentétben – azt sulykolták az emberekbe, hogy a magyar mezőgazdaság nem életképes, bele fognak bukni azok, akik ebből akarnak megélni – hangsúlyozta Font Sándor. „Hogy miért tették ezt?” – tette fel a kérdést. „Azért, hogy a gazdák eladják végre földjeiket, hiszen a magyar termőföld az állam utolsó nagy, pénzzé tehető tulajdona” – mutatott rá válaszában a Fidesz mezőgazdasági szakpolitikusa.

Ezt tette a kormány, holott fel kellene már végre ismerni: két kitörési pontunk van, az egyik a termőföld, a másik pedig a víz – szögezte le Font Sándor. Hiszen a mezőgazdaság nem csak egyszerű árutermelő, hanem társadalmi szereplő is. A szerepei pedig többek között az élelmiszertermelés – ami minden egyes magyar állampolgárt érint, nem csak azt, aki ebben az ágazatban dolgozik –, a vidék eltartó szerepének növelése, környezetvédelem, az anyanyelv fennmaradásának elősegítése – sorolta a képviselő. A vízről szólva kijelentette: hihetetlen nagy mennyiségű vizünk van, s „Magyarország az a bolond ország, aki hasznosítás nélkül engedi tovább azt a vizet, ami eddig csak árvizet vagy belvizet jelentett számára, holott óriási lehetőségek rejlenének a hazánkban átfolyó vizeken” – szögezte le Font Sándor.

Jakab: Magyarországnak nincs átfogó vidékfejlesztési programja

Jakab István, a Magosz elnöke beszédében kiemelte: 2002 óta folyamatosan épül le a vidék és a mezőgazdaság. A sertésállományról szólva rámutatott, 2002-ben 6 millió darab volt, ma éppen hogy eléri a 3,4 milliót. A zöldség-gyümölcs ágazat teljesítménye 30-40 százalékkal csökkent, de szinte valamennyi ágazatot nézve ugyanez a helyzet – fejtette ki.

2002 óta Magyarországnak nincs egy átfogó vidék- és agrárfejlesztési programja – jelentette ki, hozzátéve: stratégia nélkül pedig csak sodródunk, a rendelkezésre álló lehetőségeket érdemben kihasználni nem lehet. Mint mondta, számukra lehetőség, egy utolsó esély lenne, hogy európai uniós forrásokat célszerűen, okosan a vidék, a gazdák versenyhelyzetének javítására tudják felhasználni.

A Magosz kezdeményezéséről, a szociális bolthálózatról szólva kifejtette: több mint 20 boltot már átadtak. Ennek a lényegét ismertetve elmondta: nem utaztatják körbe az árut Európában, hanem közvetlenül a termelőtől eljuttatják a boltba, ők egymással megállapodnak, így jól jár a termelő és a fogyasztó is, mások pedig a hasznot nem tudják elvinni.

Glattfelder: A Fidesz mindig a magyar érdekeket képviselte Brüsszelben

Glattfelder Béla emlékeztetett: amikor beléptünk az unióba, akkor olyan döntés született, hogy a magyar gazdák nem fogják ugyanazokat a támogatásokat megkapni, mint a régi tagállamok gazdálkodói. Lesz egy átmeneti idő, ahol az újak csak a támogatások egy részét kapják meg, ezen felül viszont a magyar kormánynak lehetősége van arra, hogy az uniós támogatásokat kiegészítsék – fűzte hozzá. A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a helyzet még rosszabb, mert ezeket a kiegészítő támogatásokat is csökkenteni akarják. A magyar gazdák már korábban másodrendű polgárokká váltak, de ha a kiegészítő támogatást tovább csökkentik, akkor harmadrendű gazdákká válnak – jegyezte meg.

Glattfelder Béla kitért a tejkvóta-emelés, a cukorgyárak bezárása, a kukoricaintervenció ügyében tanúsított magyar kormánypárti magatartásra is. Megjegyezte: a Fidesz mindig a magyar érdekeket képviselte, emellett álltak, de a kormánypártok, a magyar miniszter, miniszterelnök Brüsszelben több alkalommal is átállt a túloldalra. Ezért az európai választásnak is van súlya, mert nem mindegy, hogy ki képviseli a magyar mezőgazdaságot Brüsszelben – szögezte le. Erős, közös agrárpolitika nélkül nincs erős Európa, és nem lehet erős Magyarország sem – zárta előadását Glattfelder Béla.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.