„A Gyurcsány–Bajnai- kormány szétverte az egészségügyet”

Az Európai Parlament (EP) magyarországi szocialista delegációja eddig megszerezte azokat a pályázati pénzeket az országnak, amelyeket egészségügyi fejlesztésekre lehet fordítani, ezért ennek alapján kell a munkáját megítélni – mondta Kökény Mihály, az MSZP EP-képviselője Budapesten. A Fidesz minderre így reagált: a Gyurcsány–Bajnai-kormány szétverte az egészségügyet, a kórházakat bezárták, hosszú várólisták vannak, szó sincs uniós forrásokról, illetve ezekből megvalósuló fejlesztésekről.

Fidesz: a Gyurcsány–Bajnai-kormány szétverte az egészségügyet. A pénz az egészségügyben is az, ami benne van a költségvetésben, a többi csak duma – reagált a Kökény–Székely-sajtótájékoztatóra Cser-Palkovics András. A Fidesz helyettes szóvivője szerint a Gyurcsány–Bajnai-kormány szétverte az egészségügyet, a kórházakat bezárták, hosszú várólisták vannak, szó sincs uniós forrásokról, illetve ezekből megvalósuló fejlesztésekről.

Kökény Mihály közlése szerint a népegészségügy fejlesztésére mintegy 33 milliárd forintnyi összeg áll Magyarország rendelkezésére a 2007–2013-as időszakban. Ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy rövidesen meghirdetik azt a pályázatot, amely a közoktatásban, a felsőoktatásban az egészségügyi nevelési ismeretek kidolgozását szolgálja. A lakosság egészségtudatos magatartását célzó, májusban meghirdetendő program megvalósításához 6 milliárdos keret áll rendelkezésükre, amely 2009–2010-ben további több mint 8 milliárd forint pályázati lehetőséggel bővül. A leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek külön mintegy négymilliárd forintot különítettek el egészségügyi fejlesztésekre, míg a szűrőprogramok propagandájára újabb egymillió forint költhető el – mutatott rá.

Kökény Mihály kiemelte: az egészségügyben ebben az európai uniós költségvetési ciklusban Magyarország 13 milliárdot költhet azok tovább- és átképzésére, akik korábban az egészségügyben dolgoztak, és most szeretnének visszatérni ide. Ezen belül hiányszakmákban való foglalkoztatás ösztönzésére 9,4 milliárdot szánhat a kormány uniós forrásból. Ennek egyik feltétele, hogy 12-24 hónapig folyamatosan alkalmazzák a dolgozókat, és a munkaadók vállaljanak kötelezettséget, hogy a támogatási időszak után is foglalkoztatják őket.

Székely Tamás egészségügyi miniszter a sajtótájékoztatón beszédében utalt arra, hogy 2004–2007 között a Humánerőforrás-fejlesztési operatív program (Hefop) keretében 25 milliárd forint körüli összeget lehetett egészségügyi célokra elkölteni. A 2007–2013-as időszakban 453 milliárdos kerete lett az országnak az egészségügy fejlesztéseire, továbbá népegészségügyi programok végrehajtására, amelyek többek között az uniós várható élettartam magyarországi megközelítését szolgálják. Ezek utófinanszírozással működnek, és általában 10 százalékos önrészt követelnek meg a fejlesztendő területtől, így magyarországi hozzájárulással együtt a beruházások majdnem elérik az 500 milliárd forintot, amelyet többek között a Társadalmi infrastruktúra operatív program és a Regionális operatív program, valamint a társadalmi megújulási programok keretében lehet megpályázni – tette hozzá.

A szaktárca vezetője kiemelte: a társadalmi infrastruktúra programban 195 milliárdos pályázati keret áll az ország rendelkezésére, ez kiegészítve a 2009–2010-es további összegekkel összesen 252 milliárdra rúg. Ebből egyebek mellett a kistérségi járóbeteg-központokat fejlesztették, melynek során igyekeztek elérni, hogy 20 kilométeren belül legyenek elérhetőek a háziorvosok. Kitért arra, hogy ehhez a programhoz tartozik a sürgősségi betegellátó intézmények fejlesztése is, amelyekre 11 milliárdnyi összegben lehetett pályázni. Összegzése szerint a 252 milliárdos keretből mintegy 230 milliárd forint összegben hirdettek és hirdetnek meg folyamatosan pályázatokat.

(MTI/OS)