Alkotmányellenes az objektív felelősség két rendelkezése

Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság (AB) – közölte az AB sajtófőnöke szerdán.

Az AB szerint mások életének védelme és a közúti közlekedés rendjének megóvása alkotmányosan indokolja azt, hogy a kiemelt jogsértésekért az üzemben tartót teszik felelőssé – ismertette a kedden elfogadott határozat lényegét Sereg András.

Alkotmányellenes ugyanakkor az, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behaj­tani nem lehet. A döntés szerint ellentétes a jogbiztonság követelményével, hogy a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni.

Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival. Ez a rendelkezés a testület szerint nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályai­nak, sérti a tisztességes eljárás elvét. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az AB a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.

Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg. Az AB a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás­hoz való viszonyának rende­zetlensége miatt – hivatal­ból eljárva – jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel­hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötele­zettségének december 31-ig te­gyen eleget. A közleményben felidézik: az Alkotmánybíróság 15 indítványozó – köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tavaly január 1-jén hatályba lépett, az „objektív felelősségről” szóló törvényi rendelkezések alkotmányosságát. Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók „felróhatóságtól és vétkességtől” függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét, az ártatlanság vélelmét, a kétszeres büntetés tilalmát, továbbá a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.

(MTI)