Egyre sanyarúbb sorssal küzd a magyar egészségügy

Az elmúlt év azonos időszakához képest 9 milliárd forinttal nagyobb volt az egészségügyi intézmények finanszírozása – mondta Székely Tamás tárcavezető csütörtökön Budapesten. „Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk” – jelentette ki Mikola István.

MNO
2009. 05. 14. 11:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A válságkezelés időszakában a fő hangsúlyt az alapellátásra, a szakellátásra és a humánerőforrás-fejlesztésre szeretné helyezni az egészségügyi kormányzat – tette hozzá az egészségügyi miniszter a Világgazdaság című napilap által szervezett konferencián. A munkaerőhelyzetről szólva elmondta: átalakítják a rezidensi és a központi gyakornoki rendszert, ezen kívül az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a munkaerőgondok megoldására 9,4 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a foglalkoztatás támogatására a hiányszakmákban. Megjelent egy 3,5 milliárd forintos pályázat is, elérhető továbbá az a pályázat, amelynek keretében az intézmények 4 és 50 millió forint közötti összegre pályázhatnak dolgozóik keresetkiegészítésére.

A tárcavezető megemlítette, hogy az idén áprilisban elindult a közmunkaprogram, amelynek keretében 20 intézmény 335 embert foglalkoztat ebben a szisztémában. A háziorvosoknál a minőséget szeretné preferálni a tárca úgynevezett teljesítményalapú finanszírozással, ez többletpénzt jelentene a praxisoknak, a „próbaüzem” júniustól indulna. A szakellátásban egyfajta szakmakódrendszert vezetnek be, és hamarosan elkészül – a szakmai kollégiumok javaslatára – az új minimumfeltételek bevezetése is. A kórházi kapacitásokról szólva Székely Tamás elmondta, az elmúlt időszakban összesen 24 kapacitási kérelem érkezett, az intézmények területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan pedig tavaly 60.

Mi lesz azon a bizonyos első napon?

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott: a jövőben változás várható; „mi is készülünk bizonyos szerepre a jövőben, és készülni kell arra, mi lesz azon a bizonyos első napon”. Hozzátette: értékelni kell majd az egészségügyben eddig kialakult helyzetet. A politikus szerint a jövőben az államnak sokkal határozottabban kell a felelősségét érvényesítenie. „Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk” – mondta. Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy gazdasági válság idején erősíteni kell a „humán oldalt”, vagyis konszolidálni kell az egészségügyet, az oktatást és a szociális területet. Hozzátette: az egészségügyet és annak finanszírozását népegészségügyi mutatókra kell alapozni, de ehhez közigazgatási reform kell, mert ez lehet az alapja a térségenkénti prioritások felállításának. Továbbá – fejtette ki Mikola István – szükség van az orvoslás presztízsének visszaállítására.

„Nem várható rózsás helyzet”

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke azt mondta, hogy egyszerre van jelen az ágazatban a pénzügyi és a morális válság. A kórházak már a gazdasági válság előtt is nehéz helyzetben voltak, a krízis csak súlyosbított a helyzetükön – hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kórházi struktúrának megfelelő szakszemélyzet nem biztosítható, és a munkaerő létszámában nagy eltérések vannak országrészenként, illetve intézmények között is. Nő az ágazatban a munkanélküliség, alacsonyak a bruttó átlagjövedelmek, növekszik az orvosok és a kórházi ellátás miatti elégedetlenség a lakosság körében – sorolta a problémákat a szövetség elnöke. Mint mondta, a kórházak adósságállománya 60 milliárd forintra becsülhető, miközben a különböző közüzemi díjak emelkedését nem kompenzálja az ellátásért kapott finanszírozás. „Nem várható rózsás helyzet” – summázta a jövőt az MKSZ vezetője, aki hozzátette: a jelenlegi struktúra nem finanszírozható a meglévő pénzből, ha ez nem változik, alacsonyabb lesz az ellátás minősége, nőnek a várólisták és kórházi osztályok fognak működési zavarral küszködni.

Veszélyt jelent az orvosok elvándorlása

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a konferencián úgy vélte, az ellátásban veszélyt jelent az orvosok elvándorlása és az, hogy egyre öregebb az orvostársadalom; előbbi elsősorban különösen vidéken okoz gondot. Utalt arra, hogy Németországban 5-6 ezer euró egy háziorvos fizetése, és feltette a kérdést, milyen döntések kellenek ahhoz, hogy ezek a differenciák eltűnjenek és a magyar orvosok ne külföldön vállaljanak munkát. Véleménye szerint az egészségügyet magára hagyták, az ágazat jelenleg sodródik és szétesőben van.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.