Egyre sanyarúbb sorssal küzd a magyar egészségügy

Az elmúlt év azonos időszakához képest 9 milliárd forinttal nagyobb volt az egészségügyi intézmények finanszírozása – mondta Székely Tamás tárcavezető csütörtökön Budapesten. „Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk” – jelentette ki Mikola István.

A válságkezelés időszakában a fő hangsúlyt az alapellátásra, a szakellátásra és a humánerőforrás-fejlesztésre szeretné helyezni az egészségügyi kormányzat – tette hozzá az egészségügyi miniszter a Világgazdaság című napilap által szervezett konferencián. A munkaerőhelyzetről szólva elmondta: átalakítják a rezidensi és a központi gyakornoki rendszert, ezen kívül az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a munkaerőgondok megoldására 9,4 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a foglalkoztatás támogatására a hiányszakmákban. Megjelent egy 3,5 milliárd forintos pályázat is, elérhető továbbá az a pályázat, amelynek keretében az intézmények 4 és 50 millió forint közötti összegre pályázhatnak dolgozóik keresetkiegészítésére.

A tárcavezető megemlítette, hogy az idén áprilisban elindult a közmunkaprogram, amelynek keretében 20 intézmény 335 embert foglalkoztat ebben a szisztémában. A háziorvosoknál a minőséget szeretné preferálni a tárca úgynevezett teljesítményalapú finanszírozással, ez többletpénzt jelentene a praxisoknak, a „próbaüzem” júniustól indulna. A szakellátásban egyfajta szakmakódrendszert vezetnek be, és hamarosan elkészül – a szakmai kollégiumok javaslatára – az új minimumfeltételek bevezetése is. A kórházi kapacitásokról szólva Székely Tamás elmondta, az elmúlt időszakban összesen 24 kapacitási kérelem érkezett, az intézmények területi ellátási kötelezettségre vonatkozóan pedig tavaly 60.

Mi lesz azon a bizonyos első napon?

Mikola István, a Fidesz szakpolitikusa a konferencián tartott előadásában úgy fogalmazott: a jövőben változás várható; „mi is készülünk bizonyos szerepre a jövőben, és készülni kell arra, mi lesz azon a bizonyos első napon”. Hozzátette: értékelni kell majd az egészségügyben eddig kialakult helyzetet. A politikus szerint a jövőben az államnak sokkal határozottabban kell a felelősségét érvényesítenie. „Az egészségügyben egy egyeztetett, szakmailag megalapozott központi akarat érvényesítésére van szükség, mi erre készülünk” – mondta. Az ellenzéki politikus úgy vélte, hogy gazdasági válság idején erősíteni kell a „humán oldalt”, vagyis konszolidálni kell az egészségügyet, az oktatást és a szociális területet. Hozzátette: az egészségügyet és annak finanszírozását népegészségügyi mutatókra kell alapozni, de ehhez közigazgatási reform kell, mert ez lehet az alapja a térségenkénti prioritások felállításának. Továbbá – fejtette ki Mikola István – szükség van az orvoslás presztízsének visszaállítására.

„Nem várható rózsás helyzet”

Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) elnöke azt mondta, hogy egyszerre van jelen az ágazatban a pénzügyi és a morális válság. A kórházak már a gazdasági válság előtt is nehéz helyzetben voltak, a krízis csak súlyosbított a helyzetükön – hangsúlyozta. Úgy vélte, hogy a jelenlegi kórházi struktúrának megfelelő szakszemélyzet nem biztosítható, és a munkaerő létszámában nagy eltérések vannak országrészenként, illetve intézmények között is. Nő az ágazatban a munkanélküliség, alacsonyak a bruttó átlagjövedelmek, növekszik az orvosok és a kórházi ellátás miatti elégedetlenség a lakosság körében – sorolta a problémákat a szövetség elnöke. Mint mondta, a kórházak adósságállománya 60 milliárd forintra becsülhető, miközben a különböző közüzemi díjak emelkedését nem kompenzálja az ellátásért kapott finanszírozás. „Nem várható rózsás helyzet” – summázta a jövőt az MKSZ vezetője, aki hozzátette: a jelenlegi struktúra nem finanszírozható a meglévő pénzből, ha ez nem változik, alacsonyabb lesz az ellátás minősége, nőnek a várólisták és kórházi osztályok fognak működési zavarral küszködni.

Veszélyt jelent az orvosok elvándorlása

Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a konferencián úgy vélte, az ellátásban veszélyt jelent az orvosok elvándorlása és az, hogy egyre öregebb az orvostársadalom; előbbi elsősorban különösen vidéken okoz gondot. Utalt arra, hogy Németországban 5-6 ezer euró egy háziorvos fizetése, és feltette a kérdést, milyen döntések kellenek ahhoz, hogy ezek a differenciák eltűnjenek és a magyar orvosok ne külföldön vállaljanak munkát. Véleménye szerint az egészségügyet magára hagyták, az ágazat jelenleg sodródik és szétesőben van.

(MTI)