A választás előtt körülbelül egy hónappal a megkérdezettek 46 százaléka állította, hogy „egészen biztosan” részt vesz majd a júniusi európai parlamenti (EP) voksoláson, melyről a kérdezettek csaknem mindegyike (93 százaléka) hallott már a vizsgálatot megelőzően. További kérdések alapján a jelenleg leginkább valószínűsíthető részvétel – ha „most vasárnap” lenne a választás – minimum 36 százalékos. Ez csak kismértékben marad el a 2004-es részvételtől (38,5 százalék). A választásig hátralevő időszakban a kampányok intenzívebbé válásával a részvételi hajlandóság még emelkedhet, így összességében a jelen eredmények alapján az várható, hogy a 2004-eshez hasonló vagy annál valamivel magasabb részvétel mellett választják majd a Magyarországról az Európai Parlamentbe delegált képviselőket – olvasható a Gallup felmérésében.
A szavazástól egészen biztosan vagy valószínűleg távol maradók leggyakoribb érve az, hogy nem érdekli őket a politika (ebben a körben 43 százalék mondja ezt), de számosan voltak olyanok is, akik nem látnak olyan pártot, amelyre szívesen adnák a szavazatukat (38 százalék). A szavazni nem kívánóknak csak 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy azért marad majd távol, mert nem tartja fontosnak az EP-választást.
A választók elsődleges motivációjában erőteljes szerepet játszik, hogy kifejezzék véleményüket a belpolitikai helyzettel kapcsolatban (is). A biztos szavazók 13 százaléka kifejezetten csak azért venne részt a választáson, hogy belpolitikai kérdésekben nyilvánítson véleményt, de további 50 százalék számára egyaránt fontosak a belpolitikai szempontok és az, hogy eldönthesse, ki jusson az EP-be. Ez utóbbi szempont, önmagában, a biztos szavazók csak 34 százalékát motiválja a részvételre.
Fidesz–MSZP: 68-22
A Fidesz–KDNP listája elsöprő győzelmet arathat: a május eleji adatok alapján a szavazatok 66 százalékára számíthat a biztos szavazó pártválasztók között és 68 százalékára a részvételüket abszolút biztosra ígérők között. Az MSZP messze lemaradva a szavazatok 21-22 százalékát szerezheti meg.
Azok, akik jelenleg is az MSZP táborába tartoznak, magasabb arányban ígérik részvételüket a választáson. A kormánypárti potenciális szavazók 74 százaléka, míg a meghatározó ellenzéki erő potenciális szavazóinak 65 százaléka mondja, hogy „biztosan” részt vesz majd a választáson. A részvételüket abszolút biztosra ígérők között azonban a különbség már kisebb, 51-48 százalék az MSZP javára. A jelenlegi támogatók mindkét nagy párt esetében meglehetősen biztosak abban, hogy június 7-én is a most megjelölt párta voksolnak majd: a Fidesz esetében 89 százaléknak és az MSZP biztos szavazói közül is 84 százaléknak nincs kétsége ez ügyben.
Az SZDSZ és az MDF esélytelen
A Gallup mérése szerint a kisebb pártok közül egyedül a Jobbiknak van jó esélye arra, hogy elérje az EP-választásokon is alkalmazott 5 százalékos küszöböt és így EP-mandátumhoz jusson. A jelen mérés szerint a biztos szavazó pártválasztók 4 százaléka voksolna rájuk. Azok körében azonban, akik abszolút biztosra ígérik részvételüket, a Jobbik a kampány elején már átlépi az 5 százalékos küszöböt. A Jobbik jelenlegi szavazói között a legtöbben azok vannak, akik a 2006-os választáson nem szavaztak, és az MSZP csalódott szavazói valamennyivel magasabb arányban vannak közöttük, mint a Fidesztől elpártoltak. A Jobbik potenciális szavazóinak kiemelkedő aránya elkötelezett választó (74 százaléka mondja biztos szavazónak magát, 70 százaléka pedig olyannak, aki minden körülmények között részt vesz majd a választáson).
Jóval kevésbé elkötelezett az EP-választáson külön listán induló kis parlamenti pártok támogatói köre. Az MDF szimpatizánsainak valamivel több, az SZDSZ-tábornak pedig csak valamivel kevesebb mint a fele veszi biztosra a részvételét a voksoláson (55 százalék és 48 százalék). A két párt táborának motiváltsága tekintetében fontos adalék, hogy az MDF szimpatizánsainak a fele gondolja most úgy, hogy minden körülmények között részt fog venni a szavazáson, míg az SZDSZ szimpatizánsainak kilenctizede ezt nem állítja abszolút biztosra. Amennyiben valóban ez lesz a helyzet a választás napján is, akkor az MDF esetleg elérheti a leadott szavazatok 2 százalékát, míg az SZDSZ esetében az eredmény akár 1 százalék körüli is lehet.
Az SZDSZ és az MDF szavazói a tekintetben is a legbizonytalanabbak, hogy valóban a most támogatott párt listájára szavaznak-e majd: a biztosan részt vevő jelenleg MDF-szimpatizánsok 50 százaléka és a jelenlegi SZDSZ-szimpatizánsok 60 százaléka „egészen biztos” abban, hogy a most megjelölt pártra fog szavazni. (A Jobbik esetében ez az arány 86 százalék.)
Erősebb az SZDSZ-nél az LMP–HP?
A jelenleg nem parlamenti kis pártok közül a Lehet Más a Politika–Humanista Párt közös listájának támogatói tábora a teljes népességen belül nagyon kicsi (0,7 százalék), de rendkívül elkötelezett is (83 százalék ígéri biztosra a részvételt, és 80 százalék várhatóan tényleg el is megy majd). Az LMP–HP tartalékát jelentheti, hogy a felmérést megelőzően a kérdezettek 19 százaléka hallott csak az LMP-ről mint pártról, és a biztos szavazók körében sem sokkal többen, 23 százaléknyian ismerik őket vagy hallottak róluk. A kampány kezdetén a képzeletbeli szavazatok 1 százalékára, az elkötelezettséget is figyelembe véve esetleg 2 százalékára volna elég a jelenlegi támogatottságuk, ami nagyságrendileg a parlamenti kis pártokhoz hasonló induló pozíciót jelent.
A felmérés az MCF Roma Összefogás listáját támogató személyt nem talált, a Munkáspárt bázisa pedig – hasonlóan a korábbi évtized mérési tapasztalataihoz – valamivel kevesebb, mint 1 százalékos.
(Forrás: Gallup.hu)
origo.hu
„Telefonozott az úszómester” – megszólalt a Palatinus tragédia szemtanúja
