A Balaton melletti falvak nagy része a turizmusból él, az itteni polgármesterek pedig kongatják a vészharangot, hogy ha az üdülési csekket megadóztatja a kormány, akkor ők tönkremennek – mondta az államfő azután, hogy együtt ebédelt a Balaton déli partja, valamint a zalai térség településeinek polgármestereivel. Szólt arról is: nincs rendben az, hogy a nemzeti parkok nem rendelkeznek vagy tulajdonjoggal, vagy pedig vagyonkezelői jogokkal a védett területek felett. Felhívta a figyelmet arra, hogy amikor létrehozták az egységes zöldhatóságot, akkor elvették a nemzeti parkoktól az összes hatósági jogkört.
Sólyom László elmondta: fontos megoldandó probléma a nemzeti park területén megtalálható tájsebek kérdése. Példaként említette a Bakonyban található bauxitbányát, valamint azt, hogy a Balaton-felvidéken annak idején súlyos károkat okozott a honvédség. Tájsebnek nevezte az államfő a Tihanyi-félszigeten épülő óriási társasházakat is. Hozzátette: a csopaki polgármester mindezért tájképi védettséget szerzett az egész csopaki szőlőhegynek.
Az államfő elmondta: a polgármesterekkel beszélve felvetődött a csatornázás kérdése is. A Balaton-törvényt annak idején visszaküldte az Országgyűlésnek – emlékeztetett. Mint mondta, szükség van arra, hogy a tó vizének védelme érdekében korlátozzák a csatorna nélküli építkezéseket, de – tette hozzá – ez a törvény nem azért van, hogy a falvakat tönkretegye. Sólyom László újságírói kérdésre válaszolva közölte: addig nem mond véleményt a hétfőn elfogadott adótörvényekről, míg alaposan át nem tanulmányozta őket.
A köztársasági elnök a nemzeti parkban tett látogatásának záró napján, kedd délelőtt kisvasúttal utazott a Nagyberekben, a Balatonfenyves–Somogyszentpál vonalon, amelyet 2002 és 2003 között újították fel. Ezután ebédelt a polgármesterekkel, majd záróprogramként látogatást tett a Siófok-Töreki Természetvédelmi Területen.
(MTI)
Ukrajna
Kiderült Zelenszkij és Brüsszel Magyarország elleni titkos terve
